Őszi masszázs AJÁNDÉK

Nem múlik el évszak kedvezmények nélkül , most se teszek kivételt ilyen téren, hiszen aki 2013. Szeptember 31.-ig legalább egy órás mobil masszázst rendel, AJÁNDÉKBA kap egy 15 perces stresszoldó nyak és hajas fejbőr masszázst.

A részletekről érdeklődjön a 06/30 5949225-ös telefonszámon.

Gondolatok a blogról

Az elmúlt időszakban gondolkoztam el azon a dolgon , hogy vajon blogoldalam valójában jól tükrözi-e valós személyiségemet?  Átjönnek-e online azok az energiák, mely a masszázzsal karöltve megváltoztatták az életem?
Illetve nem tűnik-e segítőkészségem túl természetellenesnek, cikkeim mögött van-e valós tartalom, mondanivaló és jó szándék.  Lehet-e érezni, hogy az oldalam a segítségadást támogatja főként, akár masszázsilag, akár gondolatmenetileg is.
Hiteles vagyok-e viszonylag fiatalkorom ellenére?
Nos, úgy gondolom amennyire lehetséges próbálok  mindig minden tőlem telhető dolgot megtenni annak érdekében, hogy aki kapcsolatba lép velem érezze legbelül, hogy más  hozzáállású emberrel van dolga,  mint az átlag,  ezzel nem azt "hirdetem, hogy én vagyok a  kiskirály", hanem sokkal inkább azt, hogy szeretnék egyfajta iránymutatást nyújtani mindenkinek. Persze az idő folyamán változnak dolgok, de legbelülről fakadó érték,  mindig és mindig felszínre tör.
Továbbra is szeretnék segíteni ÖNNEK.
Így az elmúlt hónapok távlatában nem szeretnék konkrét számokat mondani, de annyit elárulhatok, hogy havonta több ezer ember látogatja weboldalam, illetve leveleket is kapok ahol segítséget kérnek tőlem, amit garantálni tudok, hogy időmhöz mérten a lehető leggyorsabban megpróbálok válaszolni rájuk,  jól esik önzetlenül segíteni másoknak.
Talán a webes kommunikációnak köszönhetően könnyebben írok bejegyzéseket, arról amit tapasztalok, illetve azokról a dolgokról amik épp foglalkoztatnak.
Szeretném megköszönni mindenkinek a támogatást. Tartson velem továbbra is.

Hogyan válasszunk masszőrt az interneten?

Sokan élnek a 21.-ik század előnyeivel és otthonuk kényelméből választanak a szolgáltatások közül.
A masszázzsal sincs ez másképp, ha rákeresünk, rengeteg masszőr és masszázstípus közül válogathatunk kedvünkre.
Bejegyzésemben az internetes választást szeretném megkönnyíteni, így segítve olvasóimat, hogy
a masszázsról felfrissülten és elégedetten távozzanak.

Hogy kell kinéznie egy masszőr weboldalának?
Erre nincsenek különféle szabályok, viszont egy alapkritérium van, mégpedig a rendezettség.
Hogy adhatnánk annak a személynek bizalmat, aki a webes megjelenésére, sem fordít kellő figyelmet.
Ezenkívül fontos megtekinteni a weboldal tartalmát is, melynek tartalmaznia kell az alábbi alapvető információkat:
-Bemutatkozás,
-Szolgáltatások és ezek leírása,
-Telefonos elérhetőség
-Képzettség igazolása(pl.szkennelt kép)
-Referenciák
Illetve a képek is fontos tartalommal bírnak egy weboldalon, itt a képek minőségéből is következtetni lehet az igényességre.

A választás során érdemes még odafigyelnünk, arra , hogy a weboldal tartalmazza, a masszőr munkarendjét,
tudnunk kell, hogy a masszázs reggel 8 és este 10óra között történik általában, az ettől eltérő időpontokból
más nem masszőri szolgáltatásra következtethetünk.

Amennyiben szimpatikus számunkra az adott masszőr, és szolgáltatása is, akkor érdemes telefonon
felhívni a részletek egyeztetése végett, és ha a beszélgetés után továbbra sem tapasztalunk semmi
furcsa dolgot, nyugodt szívvel vehetjük igénybe az általunk választott masszázst.

Kellemes kikapcsolódást kívánok.

5 lépés, hogy kitörjünk a rendszerek fogságából

1.Fogadjuk el önmagunkat, olyannak születtünk, amilyenek vagyunk, barátkozzunk meg ezzel. Pl. ha nők vagyunk ne akarjunk "kacsacsőrűek" lenni, nagy mellekkel, mert minden férfi erre vágyik, ez a divat.- Valójában egy férfi egy nőben a lelki szépséget, a megértést keresi, hogy a média és a fogyasztói társadalom mit sugall, azt nagyívben ellehet kerülni.

2.A legeslegfontosabb az egészsége, és elégedettsége ,amit TESZE, mindig is a saját szemszögedből nézd,
itt is a mértékletességre intek mindenkit, hiszen nem az egoizmusra próbálok "nevelni", hanem egy egészséges ÖNTÁMOGATÓ rendszer felállítására. Ha valami fáj, hagyja abba, ha gyomorideggel megy be a munkahelyre , fogjon új dologba.

3.Ne idegeskedjen feleslegesen, amint valamilyen stresszhelyzet éri, ne  a hibást keresse, hanem konvertáljuk át magunkban át megoldandó FELADATTÁ, és a feladatot vagy ellehet végezni, vagy nem...A MEGOLDÁS keresése, a rossz döntés, még mindig JOBB, mint a jajj mit csináljak, ki a hibás kaliberű kijelentések.

4.Ne érdekelje, hogy más mivel rendelkezik. Egyszerű példa: Van egy iPhone 4ese, és a szomszéd Józsi megvette az "iPhone 10"-et, ilyenkor a te iPhone4-ese kisebb értékűnek érzi, mivel a Józsiéhoz hasonlítja, így valamilyen sérelem ér téged- és valószínüleg azon töri magát, hogy "iPhone10"-est vegyen. Még szerencse, hogy nem létezik, egyenlőre az iPhone 10:)

5.Légy nyitott az új dolgokra, más kultúrákat, szemléleteket mindig hallgassa meg és próbálja elhelyezni, az ÚJ rendszerben.

Rendszerek fogságában...

Mindenki olyan életet él, amilyet elképzelt magának.Persze ez vagy megvalósul vagy nem,  abban az esetben valósul meg , hogyha rájövünk , hogy életünkért csakis MI vagyunk a felelősek, csakis MI változtathatunk rajta, mert rá kell jönnünk, hogy nem a szocializmusban élünk, "állam bácsi" nem fog adni se nyugdíjat, se semmit , hogyha nem magunk kuporgatjuk össze. Csakis MI tehetünk azért, hogy életünket , hogy éljük meg, milyen minőségben illetve milyen színvonalon. Viszont érdemes felállítani egy egyensúlyt, hogy ne rabszolgaként érezzük magunkat és ne csak azt lássuk , hogy dolgozunk,dolgozunk...gyerekeink a szemünk láttára nőnek fel, és az ÉLET elsuhant mellettünk. Tegyünk ellene, hogy ne legyen így.

A RENDSZEREK FOGSÁGA:
Mit is jelent?
A fogság leginkább a szabadság elvesztésével párosul a fejemben, a rendszer meg leginkább azzal párosul , hogy létrehozunk számunkra egy rendszerességet(pl.mindennap 7kor kelünk, stb.)
Leginkább az iskolás élettel tudnám bemutatni, hogy mire is gondolok rendszer alapján.
A diák reggel hatkor felkel, elmegy iskolába,iskola után sportkörre megy, utána hazajön és tanul, vagy netalán pihen, szórakozik. Igen ám , de , mint említettem a hetek folyamán kialakul egy rendszer, egy olyan rendszer, ami számára kedvező, vagy ha nem is, de fenn tudja tartani, mert vannak az alap dolgok, ami például kötelező pl. az iskolába járás, a sportkörből vagy a szórakozásból le tud csípni, de az iskolába járást az alap műveltség megszerzését nem tudja kikerülni. A lényeg annyi, hogy a rendszert magának hozta létre, és igyekszik e-szerint élni, ha nem érdekelné a sportkör, akkor valószínüleg abbahagyná... De csakis maga döntött így , és FENNTARTJA  ÖNMAGÁTÓL ez a lényege.

Telnek múlnak az évek, az iskola kifut, és most szeretném átvinni a valóságba a RENDSZERT, bekerülünk egy munkakörbe, elégedettek vagyunk vele, és ilyenkor jönnek be a vágyaink is képbe, illetve a pénz...
Dolgozunk, lesz pénzünk, megélünk egy bizonyos életszínvonalon, DE beruházunk olyan dolgokba, ami NEM KÖZVETLEN  magunkat szolgálja, hanem éppen azt vesszük észre , hogy egyre kevesebbet költünk magunkra ennek következtében. Amíg kezdetben elég volt vágyainknak pl. egy szebb ruhadarab megvásárlásra, most már vágyaink egy nagyobb dologra kényszerítenek pl. VEGYÜNK EGY AUTÓT, a saját kényelmünknek, mert ugyebár milyen jó, kényelmes... Viszont azt a pénzt amit MAGUNKRA költenénk, helyette az autó fenntartására fordítjuk, és csak dolgozunk, dolgozunk, mintha az lenne az élet rendje, jó kényelemben utazunk, nem kell BKV-zni, ami Budapesten néha elég körülményes. De mégis csak azért, dolgozunk, hogy azt az autót fenntartsuk, szervizeltessük, és saját egészségünk és életünk elrohan mellettünk. Emlékszik még az iskolás példára? És az iskolára?- Ha így élünk, annyit fog ÖN is észrevenni belőle, hogy ÉLETÜNK, így elrohan mellettünk és leromlott egészségügyi állapotban, betegen fogunk gondolkozni rajta,  tényleg megérte ezt a rendszert felállítani? Megérte azt a plusz 12óra munkát bevállalni és saját "élő sírunkba" bebörtönözni magunk? Tényleg azért dolgozunk, hogy később  leromlott egészségügyi állapotunkat helyre hozassuk vagy azért, hogy éljünk is? Egy rendszert, csak akkor működtessünk, ha tényleg kedvező számunkra, ameddig nem az addig érjük be kevesebbel. Ha szorgalmasan,kitartóan , és az átlag hozzáállást elkerülve tudatosan építjük fel életünket akkor ezzel nem lesz baj, viszont ha hirtelen akarunk valamit , akkor nem a végén nem valósul meg belőle semmi. Legyünk türelmesek, talán ez a legjobb amit tehetünk, tudom ,hogy a fogyasztói társadalom, nem ezt sugallja-de nekik épp ez az érdekük. Ne törődjünk velük, menjünk el mellettük...
Gondoljuk úgy, hogy a LEGESLEGFONTOSABBAK MI SAJÁT MAGUNK VAGYUNK(egészséges határok között). Feladataink: a táplálkozás,vitaminok,a megfelelő pihenés(,hogy egy kis önreklám is legyen benne pl.masszázs), a sport,önmegvalósítás , és ha ezek mind TELJESÜLNEK, akkor ,mint valami BÓNUSZRA úgy gondoljunk az autóra, saját lakásra.(Érdekes, hogy ausztrál vendégeimmel beszélgettem, és náluk természetes , hogy bérelsz egy házat, valamilyen formában nemis vágynak sajátra, mint mi magyarok) CSAKIS MI MAGUNK,VAGYUNK KÉPESEK KITÖRNI A FOGSÁGBÓL,A RENDSZEREK FOGSÁGÁBÓL.
Legyünk erősek, nem befolyásolhatóak lenni és próbáljuk kialakítani a saját magunk számára KEDVEZŐ rendszert, mert ÉLNI csakis így érdemes.

Gondolatok a vásárlásról...

Felgyorsult világunkban mindenki hajt, sokat dolgozik, mert ugyebár szükség van a pénzre, a megélhetés biztosítására szolgáló eszközre. De vajon tényleg szükségünk van mindenre?

Épp a tegnapi nap folyamán látogattunk el az egyik nagy áruházba, és ahogy nézegettem nagy az árukínálat, egy termékből legalább 8-10 féle van, ha nem több. Ezzel nem is lenne alapjába véve probléma, ha mindenki azt vásárolná meg amire szüksége van, de nagyon sok felesleges terméket is lehet kapni, várjunk mi is volt talán az egyik leghaszontalanabb dolog? Gondolkozzunk csak... Talán az az eszköz, amivel a forró bögrét meg lehet fogni(Én mondjuk mindig a bögre fülét fogom  és nem érzékeltem azt, hogy megégetne még melegen is, ennyit erről:)
A másik dolog az, hogy az emberek , mintha a paradicsomban lennének úgy dobálják be egymás után a termékeket, és telik a bevásárló kocsi.- ezzel arányosan fogy is a pénz.

Tényleg ezért dolgoznánk? Hogy költsük,szórjuk a pénzt? Ez lenne az egyetlen örömforrás?
Jó vannak vágyaink, a realitás határain belül. De hogy minden hónapban ,úgy verjük el a bevételeinket, mintha sohasem létezett volna? Muszáj a teli tömött bevásárlókocsi?
A vágyakat teljesíteni kell, ha mondjuk vágyunk egy fényképezőre, vagy bármilyen más eszközre ne sajnáljuk magunktól-,mert előbb utóbb visszacsap lelki kiegyensúlyozottságunkra, de ne essünk túlzásokba.

A másik dolog ami talán fontosabb is , hogy vágyainknak megpróbáljunk egyfajta prioritást beállítani, pl. éhezve már nem olyan nagy buli használni az új retinakijelzős ipadet sem...(Nyílván nem annak a rétegnek szól, de azért sokan bevállalnak részletfizetést stb.-t)

Egyszóval  a lényeg, hogy gondoljuk meg mire fordítjuk megkeresett pénzünket, akkor nem lesz gond. Menjünk céltudatosan, akár egy bevásárló listával is.

Következő bejegyzésemben a rendszerek fogságáról fogok írni majd, amit saját magunk alakítunk ki és vagyunk elszenvedői. Tartsanak velem.

A masszázs nem luxus

Nagyon sokan gondolják azt a masszázsról, hogy igenis luxus tevékenység.
"Jön a pénzes bácsi, befekszik a masszőr kezei alá, és jól átdolgozzák izmait több tízezer forintért."-Ez egy tévhit, szerintem a masszázs minden olyan személynek jár, aki kicsit is foglalkozik egészsége megőrzésével.
A következő posztom arról szól majd, hogy a masszázst népszerűsítsem, viszont próbálom a "masszőr látószögemet kihagyni", így teljesen függetlenül írni a témáról, és az egészség mellett érvelni.

Fiktív történet, a valósággal bármilyen egyezés a véletlen műve:

Mintha egy vendég lennék, és épp az internetet böngészem, fejemben a masszázs gondolata motoszkál. Stresszesnek, fáradtnak érzem magam, és épp azon gondolkozom, hogy változtassak ezen. Veszem a fáradtságot, utánaolvasok a masszázs témának, végülis úgy látom, hogy az alap svéd masszázsok órája 5000 és 10000 Ft között mozog.
Elgondolkozom rajta vajon megér-e ennyit egy óra masszázs? De most komolyan?
Kipróbáljam-e? Tényleg olyan jó lesz ahogy annyian mondják, vagy ezis csak egyike a városi legendáknak?

Viszonylag átlagos fizetésből élünk, közepes körülmények között.
Mindig is a masszázsról úgy gondoltam, hogy valamilyen luxus dolog.
Olajokkal, krémekkel kenegetnek, majd bedolgázzák a testemen, és utána egy teljesen új emberként ébredek majd fel? A hétvégén bulizni hívott a Zsolti, mert szülinapja lesz arra legalább félre kell tenni 10000-20000Ft-ot, mert azért ilyenkor csak kell állni pár kör itókát.
De előbb még masszázst kerestem, hiszen az egészségemet fontosnak tartom.
De ha iszok azzal rombolom az egészségem.Nem de? Mit tegyek, mit tegyek?
Hiányzik nekem , hogy sajátmagam ellensége legyek? Fiatal koromban annyit buliztam, viszont most közel 30évesen az egészségemre is odakellene figyelni már. Drága a masszázs... sajnálok a saját nyugalmamra ,egészségemre, egy kisebb összeget, mint saját magam pusztítására egy nagyobbat?
Mit tegyek, mit tegyek... Egészség vagy betegség? Egészség féláron vagy betegség duplán, vagy esetleg triplán hisz ha rosszabbul leszek, akkor még a munkám is bánhatja-ezen gondolkodom most.
Az egészség csak jobb, gyerekkorom óta, csak arra tanítottak , hogy egyél almát, mert az egészséges... Egészség alma, egészség masszázs? Na de a Zsolti szülinapozik... Jó buli lesz, lesz sok lány, meg pia dögivel... Mit tegyek?
De olyan jól esne egy masszázs, soha nem próbáltam még, de egyszerűen érzem , hogy fáradt vagyok és jólesne valami új módszert kipróbálni.
Rászánom magam, megteszem, felhívom a masszőrt és 2 masszázst foglalok be, egyet magamnak, egyet pedig a Zsoltinak szülinapjára.
Jól érzem magam masszázs után, úgy vagyok vele: ez igenis járt nekünk.
Az egészség a legfontosabb.

U.I: Tudta-e ÖN, hogy az átlagos magyar alkoholfogyasztás árából heti szinten 2 óra masszázs, szinte MINDENKI számára elérhető. és még a dohányra fordított összegekbe bele sem mentünk.
ÖN dönt, EGÉSZSÉG vagy...

10 tulajdonság, amit vendégeim mondtak rólam:

Mindig is fontos számomra vendégeim elégedettsége, ezt folyamatosan ellenőrzöm  és a visszajelzések alapján változtatok az esetleges problémákon.
Most a feladat a következő volt, írjanak le 10 tulajdonságot rólam őszintén egy papírlapra felsorolásszerűen.

Nos itt lenne az eredmény:
-becsületes,
-energikus,
-megbízható,
-pontos,
-segítőkész,
-erős(masszázsra vonatkozóan),
-alkalmazkodó,
-rugalmas,

és , hogy a külső tulajdonságok se maradjanak ki, csak úgy poénból:)
-szőrös,
-kopasz.

Köszönöm a visszajelzéseket! Amennyiben ÖN is szeretne írni tulajdonságot, e-mail címemre megteheti: kiserinorbert@gmail.com

Őszi vitaminok

Elérkezett ismét az ősz, szervezetünknek fokozottan szüksége van a vitaminokra.
Sajnos a szupermarketekben,boltokban található gyümölcsök-zöldségek vitamin tartalma nagyon kevés.
Szeretnék önöknek/nektek segíteni azzal, hogy ajánlom a szerintem legjobb vitaminkészítményt a Scitec Multi Pro-t.

Tapasztalataim a vitamin pack-kal kapcsolatban:
-Fáradékonyság megszűnik
-Napi 6óra alvás elegendő volt, energikusabbnak éreztem magam tőle.

Ennél többet nem szeretnék írni róla, nem akarom , hogy reklám szövegnek hasson, de engem kifejezetten meggyőzött a vitamin pack.

Innen megis rendelheti: Shop.Builder

Masszázs helyszínek

Szeretném vendégeimet tájékoztatni, hogy masszázsaimat az alábbi helyszíneken van lehetőség igénybe venni:
-A szállodai,wellness helyszín adott, előre összeegyeztetett időpont után megtörténik a masszázs.
(Itt a szálloda díjszabása,protokollja az adott, ettől nem lehet eltekinteni)

-A mobil masszázsom nem annyira kötött, mint a szállodai, sokkal rugalmasabb és      emberközpontúbb is. 

Három altípusa van:
 Mobil masszázs polifoam-on, ÖNNÉL,
 Mobil masszázs masszázs ágyon ÖNNÉL,
 Illetve az OUTDOOR masszázs, pl. kertben,teraszon, jó időjárás esetén.

A jövőben szándékozom bővíteni szolgáltatásaimat pl. székes masszázzsal is.
 A fejleményeket oldalamon folyamatosan figyelemmel lehet majd kísérni. Jó egészséget! Hívjon bizalommal: +36/305949225

Mi motivál a masszázs során?

A weben sokan írnak masszázs szolgáltatásaikról, viszont nagyon kevés az olyan írás, ahol az a téma, hogy mi motiválja őket?

Az átlag masszőr egy betanult sablonszöveget mond, pl. Szeretek embereken segíteni, vagy a családban is volt hátfájás... stb.
-nos szép dolog, nemes cél, de ha már az 5.-ik masszőr is ugyanazt mondja, nem gyanús egy kicsit? Lehet a szándék valós, de azis előfordulhat, hogy tényleg csak ezis egy betanult munkafolyamat rendje. Én nemszívesen feküdnék, olyan masszőr keze alá, aki munkaként tekint rám, a testemre,  de a döntést örökre bízom.

Rövid bejegyzésemben arról írok majd, hogy engem mi motivál hivatásom során, mik azok a célok amik éltetnek, és, hogy hogyan tűzzünk ki magunk elé célokat az életben.

Amikor 2009-ben elkezdtem foglalkozni a masszázzsal, még nem volt ilyen egyértelmű a célom, a segítő szándék bennem is megvolt,  de a mai világban az kevés, hogy szeretnék segíteni, hanem igen is AKARNI kell.  Tudatossággal,tanulással és kellő elszántsággal rengeteg dolgon képes segíteni egy masszőr. Emlékszem az elején kezeim "vakok"  voltak, most egy sima vagy egy érdesebb felület simítása más érzést nyújt, persze azóta a krumpli puculást kerülöm, mert egyszerűen nem képes megbarátkozni kezem vele, na de nem szeretnék ennyire másfelé kanyarodni a témától.

Hogy mi motivál engem masszázs során?
Ha egy szóval kellene jellemeznem,  csupán annyi, hogy jó masszázst adjak a kezeim alatt lévő embernek. Lehetne itt ragozni, hogy így áramoljon meg úgy áramoljon az energia, de a lényeg az, hogy az energiáim segítségével egy jó masszázst vigyek véghez, ehhez kell egyfajta fanatizmus ha visszagondolva az eddigi rekord masszázs időm 16óra volt, éhgyomorra, jelentős minőségbeli romlás nélkül. - ezt lélekbeli elszántság nélkül nem lehet véghezvinni.(De félreértés ne essék, nem az önfényezésről szól a bejegyzés)

A célok amik éltetnek:
Minél többet tud az ember annál jobban tudja, hogy még többet kellene tanulnia. - Énis így gondolom ezt, életünk végéig tartó tanulás és a tanult dolgok minél intenzívebben való alkalmazása a titok nyitja. Persze, hogy most kicsit jobban benne vagyok a blog írásban, azért fontos számomra, hogy ne copy paste típusú személy legyek, hanem igenis egyre igényesebben
megtudjak írni egy posztot és ezzel segíteni tudjak olvasóimnak.

Hogy tűzzünk ki magunk elé célokat?
A választ hamarosan megtudhatja következő bejegyzésemből.

Mobil masszázs időpont egyeztetés változás

Az őszi-téli időszakra való tekintettel a mobil masszázs időpont egyeztetési folyamata is megváltozott,
mégpedig az eddigi azonnali kiszállás törlődött, minimum 48 órával a masszázs előtt szükséges bejelentkezni.
Természetesen a sürgős esetek továbbra is kivételt képeznek.

Köszönöm megértésüket.

Csípőre ható izmok:

A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
- Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
- Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.

Belső csípőizmok

Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
- Csípőizom (m. iliacus)
            Ered: a csípőlapát belső felszínén

- Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom - lekeskenyedve, együttesen - tapad: a combcsont kistomporán

( kis horpasz izom, m. psoas minor )

Működés:
- Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
- Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti


- 151 -

Külső csípőizmok

Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
- szélesen csípőlapát külső felszínén
- keresztcsont háti felszínén
Tapad: a combcsont nagytompora alatt
Működés:
- fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
- a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
- a csípőizületet feszíti
- a törzset segíti hátrafelé hajlítani
Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.

Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: - a combot távolítja
     - hátsó fele a combot kifelé forgatja
     - elülső fele a combot befelé forgatja

Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: - a combot távolítja
     - hátsó fele a combot kifelé forgatja
     - elülső fele a combot befelé forgatja

Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: - feszíti a széles combpólyát
     - segíti a comb távolítását
     - combot emeli

Csípőt kiforgató izmok

Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom

Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
- 152 -


Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása

Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre

A csoport tagjai:
- Fésűizom (m. pectineus)
- Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
- Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
- Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
- Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
- a szeméremcsont mindkét ágán
- az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)

A medenceöv izületei:

Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.

A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.

Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.

Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős,  szalagok borítják.

Működése:
- Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
- anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
- retroflexioban: megfeszülnek

Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
- abductio
- adductio

Függőleges tengely mentén
- kifelé és befelé rotatio
- nyújtott csípőnél kisebb
- behajlított csípőnél lehet 90° is
- circumductio

Az alsó függesztőöv vagy medenceöv

A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.

Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.

Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.

Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.

Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.

Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.

A láb izmai

A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, melyek működésben a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.

Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon

Lábháti izmok
Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése

Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat

Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
- öregujjpárna (thenar) izmai
- kisujjpárna (hypothenar) izmai
- kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is - a kézhez hasonlóan - külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.


- 140 -

Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
- öregujj távolítása
- öregujj hajlítása
- öregujj közelítése

Az öregujj:

Lábközép-lábujj izületek (art. metatarsophalangeae)
A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz.

Mozgások: hajlítás-feszítés, valamint közelítés és távolítás lehetséges (korlátozott szabadizület).

Láb Ujjizületek :  hengeres izületek.
Mozgás: hajlítás-feszítés

A láb szerkezete:

Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása után álló és járó szervvé alakult.
Nyugalomban a lábtő- és a lábközépcsontok nemcsak egymás mellé, hanem kissé egymás fölé is illeszkednek.
Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot, emiatt nem simul teljesen a talajhoz. Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez.
Elég erősnek (elbírják a testsúlyát) és rugalmasnak (alkalmazkodni tudjon a talaj egyenetlenségeihez) kell lennie.
A láb a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
- a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
- az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
- az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk
- hosszanti boltozatot
- harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

A harántboltozat
Kiképzésében részt vesz:
- az elülső pillérek (a II-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak,
mint az I. és az V. lábközépcsont feje)
- az ékcsontok és a köbcsont vonala
A harántboltozat legmagasabb pontja: a középső ékcsont

A harántboltozat jelentősége: a talp közepének lágyrészeit ( erek, idegek, izmok) védi az összenyomódástól

A hosszanti boltozat
A hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt van.
A boltozatnak – distalis irányban legyezőszerűen szétterülő – 5 íve van:
- belső ívét a sarokcsont, a sajkacsont, az első ékcsont és az I. lábközépcsont adja
- külső ívét a sarokcsont, a köbcsont és az V. lábközépcsont képezi
- leghosszabb és egyben legmagasabb a II. ív

A hosszboltozat legmagasabb pontja : kb. az II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése

A hosszanti boltozat jelentősége:
- A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna.
- A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke szorosan tartja össze, így az
egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehetően.
- A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat
csökkenti, tompítja, így a járást simává, rugalmassá teszi.
- Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.
A lábboltozat fenntartását biztosítják:  a talpon levő rendkívül erős és feszes ízületi szalagok

-  hosszanti talpi szalag
a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig
- 139 -

-  talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag
a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje

- az izmok
-  hosszanti boltozatot fenntartók (elülső és hátulsó sípcsonti izmok, hosszú öregujj- és
lábujjakat hajlító izmok)
- harántboltozatot fenntartók (hosszú szárkapcsi izom, rövid talpi hajlítóizmok)

A láb boltozatos szerkezete

A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
  -hosszanti boltozatot
  -harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

Az egészséges test testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
- a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
- az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
- az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

Lábszár izmai

A lábszár izmai

A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
- elől a feszítők
- hátul a hajlítók
- szárkapocsi izmok

- 136 -

Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.

Izmai:
Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
- lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
- az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)

Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban

Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.

Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés: - a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastrocnemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
- a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)

Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés:- a láb hajlítása (plantarflexio)
          - a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
          - a lábboltozat egyik fenntartója

Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva - az öregujj körömpercén
Működés:
- hajlítja az öregujjat
- 137 -

- részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
- részt vesz a talpi hajlításban
- lábboltozat fenntartása

Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva - a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását

Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.

Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
- talphajlításban segít
- a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
- a lábboltozatok fenntartása laterál felől

Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fej alatt
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
- a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
- a lábboltozatok fenntartása laterál felől

A lábszár alakja
A lábszárhajlítók jóval tömegesebbek, mint a feszítők. A sípcsont elülső belső felszínét izmok egyáltalán nem borítják, ezért az egész terjedelmében tapintható a bőr alatt.
A lábszárat is behüvelyezi egy kötőszövetes lemez, mely az izomcsoportok közé sövényeket bocsát és a megerősödött részei rögzítik a bokánál az izmok inait.

A láb váza egységes statikai szerkezet:

A láb váza egységes statikai szerkezet:
- ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak ezzel szemben a kéz - vázának felépítése következtében - sokoldalú mozgékonyságra képes
- a láb normál helyzetben derékszöget zár be a lábszárral (ezzel szemben a kéz az alkar egyenes folytatása)
- az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz, stb. alkalmazkodott mozgékonyságú testrész
- az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található
- a láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén
- a lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzák)
- mechanikai, statikai szempontból a legtöbb munka a lábra hárul, mely állás, járás közben az egész test súlyát viseli
- igen bonyolult a szerkezete, így a sérülések vagy rendellenességek fájdalmat okoznak, ami gyorsan működése zavarhoz vezethet.

A láb izületei és létrejövő mozgások

A láb térbeli mozgását teszik lehetővé. A láb a lábszárhoz bokavillában csatlakozik.

A bokavillát alkotja:
- a sípcsont bokanyúlványa
- a szárkapocscsont bokanyúlványa

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej: ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
- a sípcsont alsó izületi felszíne és
- a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Jellemzői:
- oldalsó szalagjai (belső bokáról eredő deltaszalag és a külső bokaszalagok) nagyon erősek
- az izületi tok elől és hátul viszonylag bő, oldalt erős

Az izület működése:
- A bokaizület működését nézve egytengelyű hengerizület, csapó- v. csuklóizület (ginglymus).
- Ebben az izületben történik az elrugaszkodás ugrás során (innen ered az izület neve) és a járás.
- A boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
- lábháti hajlítás (dorsaflexio)
- talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, vagyis az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.


- 135 -

Mozgások:
- láb supinatioja (nevezik inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
- láb mediális (az öregujji) széle emelkedik, a kisujji széle pedig süllyed
- a talp medial felé fordul (be- és lefelé tekint)
- a láb kisujji vége mediális irányba billen, s a talp vájolata mélyül
- láb pronatioja (nevezik everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
- a láb kisujji széle emelkedik (a láb mediális széle a laterálisnál mélyebbre kerül)
- a talp laterál felé fordul
- a láb distális vége oldalfelé billen, s a talp sekélyebb lesz

A láb pronatiós és supinatiós mozgása nem azonos a kéz supinatiójával és pronatiójával, mert az az alkarcsontok közti izületekben történik.

Az alsó ugróizület jellegzetes - porccal borított szalagja, a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (lig. calcaneonaciculare plantare). Az izületi árkot alkotó két csont, a sajkacsont és sarokcsont egymással nem érintkezik, közöttük egy viszonylag tág, háromszög alakú rés van. Ezt hidalja át ez a szalag, ami a talp egyik legerősebb és egyben legfontosabb szalagja. Az ugrócsont feje nagyrészt ide nehezedik. A szalag ellenállásának igen nagy szerepe van a talpboltozat fenntartásában. Ellazulása esetén az ugrócsont lefelé süllyed, a talpboltozat lelapul, bokasüllyedés keletkezik.

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, midőn ujji végével kört ír le.

Láb csontos szerkezete

Lábszár (crus)
Az alkarhoz hasonlóan két - egymással mozdulatlanul kapcsolódó - csontból áll.

Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). Köztük két gyengén kivájt izületi lap van. Hátsó oldalsó része a szárkapocs fejével való ízesülési felszín.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.

Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része (caput fibulae) feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis). Ez kb. 1 cm-rel lejjebb van, mint a belső bokanyúlvány.

Láb (pes)
Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
- lábtő
- lábközép
- lábujjak

Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. Mivel a test súlya a lábtőcsontokra nehezedik, e csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
- ugrócsont (talus)
A boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át.
- sarokcsont (calcaneus)
Itt tapad az Achilles-ín. A sarkat képezi.
- sajkacsont (os naviculare pedis)
- köbcsont (os cuboideum)
- 3 ékcsont (ossa cuneiformia)

Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében. Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.


- 134 -


Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) csöves csontok az ujjakban. Megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14. Az öregujj neve hallux.

A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
- elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
- hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)


Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
- a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
- rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
- felkart előre emeli
- a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
- hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
- oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.

- 132 -

Felosztjuk:
- Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
- Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
- felületes rétege
- mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
- golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
- teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
- a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
- a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
- az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
- az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio) 

Az alkar csontjai, izületei:

Az alkar csontjai, izületei:

Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.

Felkar (brachium)
A felkart egyetlen csont, a felkarcsont alkotja, amely a vállizületben kapcsolódik a vállövhöz.

Felkarcsont (humerus)
Hosszú csövescsont

Rajta megkülönböztetünk:
- középrészt (diaphysis)
- megvastagodott végrészeket (epiphysis)
- Felső végrésze (epiphysis proximalis): a fej (caput humeri) gömbölyű és a lapocka izületi árkába ízesül. Alatta két gumó domborodik: előre tekintő kis gumó (tuberculum minus) és az oldalfelé tekintő nagy gumó (tuberculum majus).
- A fej és a test közötti elvékonyodott részt sebészi nyaknak (collum chirurgicum) nevezik; ezen a helyen gyakoribbak a törések.
- Alsó végrész (epiphysis distalis) az alkarcsontokkal való összeköttetésre képződött ki. Három jellegzetes kiemelkedés található rajta. Kétoldalt a belső és külső könyökdudorok (epicondylus medialis et lateralis), valamint a kettőjük között található - üvegporccal borított - könyökizületi bütyköt (condylus humeri). Ez utóbbi két részből áll: az orsócsonthoz kapcsolódó fejecske (capitulum humeri) és a singcsonthoz kapcsolódó - medial felé lejtő. Cérnaorsóhoz hasonló - könyökpörgő (trochlea humeri).


Alkar (antibrachium)
Az alkar vázát két csont alkotja.

Az alkar csontjai

Orsócsont (radius)
Az alkar hüvelyujji oldalán fekszik.
Proximális epiphysise vékonyabb, porccal borított, szabályos henger alakú fejben (caput radii) végződik. Ennek sekély tányérszerű vájulata a capitulum humerihez ízesül. A fej alatt elhelyezkedő rész a csont nyaka (collum radii), ezt alulról orsócsonti érdesség (tuberositas radii) határolja, amin a kétfejű karizom (m. biceps brachii) tapad.
Distalis epiphysise kiszélesedik, a kéztőcsontokkal ízesül a porccal borított része.

Singcsont (ulna)
Az alkar kisujji oldalon fekszik. Ez a rögzítettebb alkarcsont.
Proximális epiphysise megvastagodott és kampószerű könyöknyúlványban (olecranon) végződik. Az orsócsont felé tekintő élén a két csontot összekötő kötőszövetes lemez rögzül.
A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput ulnea), melyből dorsal és medial felé kis csonttövis, az íróvessző nyúlvány (processus styloideus) nyúlik lefelé.

Az alkar izületei

Az alkarcsontok összeköttetései egymással

Az alkarcsontokat összekapcsolja:
- két izület (a felső ill. alsó orsócsont-singcsonti izület)
- egy szalagos összeköttetés (syndesmosis radioulnaris)
A felső orsócsont-singcsonti izület a könyökizület része.

A könyökizület (art. cubiti)
Három részizületből áll, de a mechanizmusa szempontjából lényegében két vezető izület kombinációja alkotja, ezért összetett izületnek is nevezzük.
- A könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat a lényeges (a radius szerepe alárendelt).
- A kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése a lényeges (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt).

Ízfelszínek:
- A humerus trochleája közepén vályú van.
A trochlea tengelye nem derékszögű a kar hossztengelyére, hanem medial felé lejt, ezért nyújtott kar mellett az alkar és a felkar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio).
- Az ulna ízfelszínén lécszerű kiemelkedés az előbbibe beilleszkedik (a két ízfelszín tengely irányban nem tud elcsúszni).
- A radius fejének vájulata a humerus capitulumába illeszkedve gömb vagy szabadizületet alkot. Mozgásait a rögzített ulna korlátozza.
- A radius feje az ulna bemélyedésébe (incisura) illeszkedik („mint kerék a keréknyomba”).


Izületi tok: közös üregbe fogja az izületet

Izületi szalagok:
- oldalszalagok mediálisan és latrrálisan
- radius fejét az ulnához rögzítő szalag

A könyökizület működése:
Két izületi mechanizmus kombinációja:
- csuklós (ginglymus) mechanizmus
A két felkarcsont együttes flexioja és extensioja.
- forgó (trochoid) izületi mechanizmus
A radius és az ulna közötti pronatio és supinatios mozgások.

Alkar flexio és extensio a trochlea humeri tengelye körül
max. extensio: 180°
max. flexio: 140° terjedelmű

Akadály: a felkar és az alkar elülső lágyrészei (erősebb izomzatú vagy kövér egyénnél kisebb).
Oldalszalagok feszesek, ezért oldalirányú elhajlás nincs.
A radius passzívan követi az ulna mozgásait, de a humerus fejecsének gömb alakja folytán a könyök bármely helyzetében a radius saját tengelye körül szabadon foroghat.

Alkar pronatio és supinatio
- Lógó kar mellett a tenyér hátra- vagy előrefordítása.
Az ulna a rögzítettebb, a radius feje szabad, ezért a radius forog:
- feje és nyaka saját tengelye körül
- distalis vége ívben, így a körívű forgás magával viszi a kezet (a radiushoz ízesül a kéz)
- Behajlított könyök mellett (nem járul hozzá a mozgáshoz a kar rotációja a vállizületben)
- tenyér felfelé (supinatio), ilyenkor a két alkarcsont párhuzamos
- tenyér lefelé (pronatio), ilyenkor a két alkarcsont egymást keresztezi.

A szabad felső végtag csontjai, izületei:

A szabad felső végtag csontjai, izületei:

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)

A koponya

A koponya ( cranium ) a fej csontos váza, megközelitőleg gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelő, érzékszervek, kisseb részében az emésztő rendszer és a légutak felső szakasza található.

Részei:
- agykoponya : áll a koponyatetőből és a koponyaalapból, ez a koponya nagyobbik fele, annak felső, hátsó és alsó részét alkotja. 7db.  (3 páratlan és 2 páros) agykoponyacsontból áll.
- arckoponya a koponya elülső részét alkotja. 15 db. (6 páros és 3 páratlan) arckoponyacsontból áll.

Üregében foglal helyet:
- az agyvelő
- az érzékszervek
- az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza

A koponyán megkülönböztetünk:
- koponyatetőt vagy koponyaboltozatot (calvaria)
Részei: a homlok, a fejtető, a nyakszirt és a halánték.
- koponyaalapot (basis cranii)
kialakításában részt vesznek az agykoponya összes csontjai, továbbá a rostacsont.

.
Az agykoponya csontjai:

Agykoponya csontjai alkotják
- fejtetőt
- koponyaalapot

Csontjai:

- nyakszirtcsont (os occipitale)
Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő csont. Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a koponyaalapon, amely a gerinccsatorna kezdeti nyílása. Alsó felszíne az atlasszal ízesül.

- ékcsont : a homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt található, szárnyszerűen kiterjeszkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt. A páratlan csont felső felszíne töröknyereghez hasonlít. Ebben van az agyfüggelék.


- 27 -


- homlokcsont (os frontale): Elől a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát adva. A páratlan csont belsejében az orrtájék felett üreget (homloküreget) találunk.

- falcsont : Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt - az agykoponya tetejét és oldalfalát - alkotja. A két csont középvonalban találkozik egymással.

- halántékcsont (os temporale)
Kétoldalt a halántéktájéknak megfelelően elhelyezkedő páros csont. Belsejükben védetten fekszik a halló- és egyensúlyozó szerv. A halántékcsont részei az oldalról jól látható nyílást, a külső hallónyílást fogják közre. Mögötte, alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus).


Arckoponya
15 változatos felépítésű csont.

- orrüreg körüli csontok: a T alakú rostacsont az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elválasztó csontos orrösvényt. A rostacsont felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (itt mennek át a szaglóidegek) képezi az orrüreg tetejét.
Páros orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók.

- szájüreg körüli csontok:

- felső állcsont (maxilla): a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában vesz részt.
Belsejében van az arcüreg, amely az orrüreggel összekötött, és annak mellékürege.
Alsó, patkó alakú fognyúlványában kis rekeszekben foglalnak helyet a felső fogak.

- állkapocs (mandibula)
Az arc alsó részének vázát alkotja. Izülettel, mozgékonyan kapcsolódik a koponyához.
Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll.
A test felső szélén sorakozó alveolusokba illeszkednek az alsó fogak.

- szájpadcsont : két lemeze L alakban illeszkedik össze. Az orrüreg, és a szájüreg csontos falának egy részét alkotja.

- járomcsont : páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja.

Az arckoponya üregei:
- a csontos szájüreg
- a szemüreg
- az orrüreg






- 28 -


A koponyacsontok az állkapocsizület kivételével folytonos összeköttetések útján kapcsolódnak egymáshoz.

A koponyacsontok folytonos összekötetései a varratok. Mely lehet:
- fogazott varrat
- pikkelyvarrat
- sima v. lapos varrat

Az állkapocsizület a koponya egyetlen saját izülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (izületi árok) és az állkapocs (izületi fej) között. Az izületi tok igen bő.
Az izület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja.
Mozgásai sokirányúak, de korlátozott, ezért korlátozott szabadizületnek tekintjük.

A gerinc és a koponya kapcsolódása:

A fej szabad mozgathatósága érdekében átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd összetartást megőrizve, mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal, ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
- az atlasz - csigolyatest hiányában – olyan mint egy csontgyűrű.
- az axisnak van egy fölfelé emelkedő fognyúlványa (dens axis). Elől kis porcborítású ízfelszínét az atlasz ízárkába szorítja egy harántszalag. Az atlasz ezen elfordulva végzi a forgó mozgást.

Mozgásai:
A két különleges csigolya lehetővé teszi, hogy a fej különböző irányba mozoghasson:
- a fejgyám-nyakszirti tojásizületben:
               -  hosszabb haránttengely körül: a fej bólintása („igen” gesztus) ill. hátraszegzése
               - rövidebb sagittalis tengely körül: a fej ingatása az egyik válltól a másik felé
- az I. és II. nyakcsigolya közti forgó izületben
   - függőleges tengely körül: fej ide-oda forgatása (a fej „tagadó” gesztusa, fejzárás)

Hasizmok (musculi abdominis)

Hasizmok (musculi abdominis)
Az elülső, oldalsó és hátulsó hasfalban található izmok. Széles, lapos izmok, melyek ugyanolyan alakú inas lemezekbe (bőnyékbe) folytatódnak, és azok által tapadnak. A középvonalban összefüggenek egymással, és egy érmentes fehér vonalat (linea alba) képeznek.

Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
A hasfal elülső részén látható, lefelé a középvonal két oldalán.
Ered a V-VII. bordaporc külső felszínén
Tapad a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán
3-4 inas vonal harántul megszakítja, így rövidebb darabokra osztja a hosszú izmot, igy erőteljesebb a működés és egymástól függetlenül is összehúzódnak.

Működése:
- rögzített medence esetén lefelé húzza a bordákat
- előrefelé hajlítja a törzset
- egyik oldali összehúzódásnál részt vesz a törzsnek saját oldala felé hajlításában
- rögzített mellkas mellett a két izom emeli a medencét
- részt vesz a hasprés fenntartásában

Külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus)
Széles, lapos hasizom. Rostjai ferdén felülről és laterál felől lefelé és mediál felé futnak. (zsebredugott kéz)
Ered a  nyolc fűrészfog alakú csipkével a 8 alsóborda külső felszínén

Tapad:
- Az izomrostok nagy része átmegy széles bőnyébe (aponeurosis)
- A legalsó izomrostok a csípőtarajon és a lágyékszalagon.
Működése: csak a többi hasizommal együtt
- előrefelé hajlítja a törzset
- emeli a medencét (rögzített mellkasnál)
- törzshajlítás és fordítás (ha csak az egyik oldali izom húzódik össze)
- részt vesz a hasűri nyomás fenntartásában és fokozásában

Belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus)
A külső ferde hasizom alatt fekszik. Rostjai azonban éppen ellentétesen húzódnak: alulról és oldalról felfelé és mediál felé. A két izom rostjai tehát derékszögben keresztezik egymást.
Eredés  szélesen a csípőtarajon.

Tapadás:
- felső rostjai a bordaív alsó szélén
- a többiek ívelt vonalban széles bőnyébe mennek át.

Működése: megegyezik a külső ferde hasizoméval

Haránt hasizom (m. transversus abdominis)
Széles, lapos izom. Rostjai harántul húzódnak.
- 36 -


Eredés:
- hat alsó borda belső felszínén
- az ágyéki csigolyákon
- csípőtarajon

Tapadás az aponeurosison: A ferde hasizmokkal együtt főként az oldalsó hasfal képzésében vesznek részt.

Működése:
- hasprés
- szűkítik a mellkast (kilégzés)

Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
A hátulsó hasfal legerősebb záróképlete. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfalon.
Ered: csípőtaraj hátsó részén
Tapad: utolsó borda alsó szélén és az ágyékcsigolyák harántnyúlványán

Működés:
- törzset saját oldala felé hajlítja
- mindkét izom közös összehúzódása a bordákat lefelé húzza (kilégzés)

A hasizmok közös működése
Az egyes hasizmoknak van önálló működése is, de főszerepük mégis a közös működésben van.
- Egyenletes hasűri nyomás fenntartása: hasűri szervek helyzetének fenntartása
- Hasprés: a hasizmok együttes összehúzódásuk által fokozzák ezt a nyomást zárt gégefő mellett. Legnagyobb a szerepe ebben a haránt hasizomnak van, mert övszerűen öleli körül a hasüreget. A hasprésnek sok életműködésben van szerepe.
- A törzs megmerevítése: nagy erőkifejtések alkalmával a hasizomzat közös összehúzódása.
- Kilégzés segítése: a hasizmok bordáktól eredő rostjai szűkítik a mellkast.
- Törzs előre-, oldalra hajlítása, fordítása

Hátizmok (musculi dorsi)

Hátizmok (musculi dorsi)
A törzs háti oldalán, a koponya és a keresztcsont között egymás fölött helyezkednek el.
két csoport:
- felületes hátizom
- mély ( axiális ) hátizmok és tarkóizmok

Felületes hátizmok (mm. dorsi superficiales)
Széles, lapos izmok. Nagyobb részük a felső végtaggal is kapcsolatban áll.

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
- felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
- középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
- a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
- a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
- a vállat emeli
- fejet hátrafelé húzza
- egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
- 33 -


- függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
- egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
- a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
- a csípőtaraj hátsó részén
- négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.

Működés:
- felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
- a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
- mászásnál a törzset függeszti és emeli
- a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
- a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
- a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
- az elülső fűrészizom antagonistái
- a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
- a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior superior et inferior)
Két gyenge, lapos izom, melyek felül és alul 4-4 bordához tapadnak.

Müködésük:a felső bordákat emel, ( belégzés) az alsó süllyeszti ( kilégzés )

Axialis törzs- és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban levő izmok.

- 34 -

Két csoportja van :
- mély hátizmok: a gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop
- tarkó- és nyakizomzat: a mély hátizmok folytatásaként, a gerinc hátsó oldalán fekvő izmok

A mély hátizmok (mm. dorsi profundi)
A hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van szerepük.
Elhelyezkedésük:
- Az izmok szorosan egymás mellett és egymáson fekszenek a csigolyák tövisnyúlványai és a bordaszögletek által képzett széles vályúban (a csigolyák és a bordák közti szögletben).
- Végigvonulnak a gerinc nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsont szakaszán.

Két rétegük van:
- Felületes izomréteg: összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m. erector trunci).
- Mélyebb réteg: a haránt- és a tövisnyúlványok közötti izomrendszer.

Működésük: A mély háti izomcsoport a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen.
- a gerinc egyenes tartása a nehézségi erő ellen jelenti a fő működését
- az egyenes hasizom antagonistájaként a gerincoszlopot előrehajlásból kiegyenesíti, merevíti, illetve hátrafelé hajtja
- a gerincoszlopot és a törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódáskor)
- a törzs fordítása

Tarkó- és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre választja.

Felületes csoport
Ezek az izmok hosszú izmok. Az izmok két, csúcsával egymás felé fordított izomkúpot hoznak létre.
- Alsó (felfelé tekintő csúcsú) izomkúp: a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok, pl.: a nyaki féltövises izom
- Felső (lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok, pl.: a feji féltövises izom, amely két függőleges izompillérét képezi a köztük levő tarkógödörrel.

Működésük:
- nyugalmi tónusuk rögzíti a fejet
- a fejet hátraszegzik
- az arcot saját oldaluk felé fordítják

Mély csoport
A tarkó mélyében - az os occipitale és az első két nyakcsigolya közt fekvő - rövid izmok, melyek a fejizületekre hatnak.
Működésük:
- a fejet hátra vagy oldalra billentik
- a fejet forgatják

A vállöv izmai és müködésük:

Köpenyszerűen borítják a vállat. ( a vállizületet oldalról, hátulról és felülről körülvevő izmok)
Létrehoznak mozgást a vállizületben, erősségük megszabja a váll alakját.
A vállövön (kulcscsont, lapocka) erdenek, és a felkarcsont felső részén tapadnak.
Összetarják a vállizületet.

A vállövhöz tartozó izmok:

Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
- kulcscsont vállcsúcs felőli végén
- a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
- a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
- a vízszintesig emeli (abductio)
- elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
- hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
- hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
- a felkar abductioja 30°-ig
- a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
- 32 -


Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:
- a felkart befelé forgatja
- az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
- a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Az izmok csoportosítása

Alaki sajátosságok szerint ehetnek:
- hosszú ill. rövid izmok: (pl.: végtagok izmai) általában orsó alakúak
- széles izmok (pl.: nagy mellizom, széles hátizom)
- gyűrű alakú izmok: ezek zárják a testnyílásokat (pl.: száj- szem körizma, a végbél záróizma)
- kéthasú izom: ha az izom húsos részét ín szakítja meg ( hasizom )
- két-, három-, négyfejű izom: némely izom több fejjel ered (pl. biceps; triceps;  quadriceps)

Egymáshoz viszonyított működésük szerint
Az izmok csoportosan működnek.
- Társizmok vagy együttműködő izmok (szinergisták): azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok.
- Ellentétes működésű izmok (antagonisták): valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki.

Az izületben létrehozott mozgás iránya szerint
- hajlítók (flexorok): a végtagok izületeit hajlítják (az izület által bezárt szöget csökkentik)
- feszítők (extenzorok): a végtagok izületeit feszítik (az izület által bezárt szöget növelik
- közelítők (adduktorok): a törzshöz vagy a középvonalhoz közelítenek
- távolítók (abduktorok): a törzstől vagy a középvonaltól távolítanak
- hanyintók (szupinátorok): a tenyeret felfelé fordító alkarizom mozgása
- borintók (pronátorok): a tenyeret lefelé fordító alkarizom mozgása
- szűkítők (szfinkterek)
- tágítók (dilatátorok)
- emelők (levátorok)
- lehúzók (depresszorok)
- forgómozgást létrehozók (rotatorok)

Testtájak szerint
- Fejizmok
- Nyakizmok
- A törzs izmai
- A hát izmai
- A mellkas izmai
            - A has izmai
            - A gát izmai
- A végtagok izmai
            - A felső végtag izmai
- A vállizmok
- A felkar izmai
- Az alkar izomzata
- A kéz izmai
            - Az alsó végtag izmai
- Csípőizmok
- A comb izmai
- A lábszár izmai
- A láb izmai

Eredésük szerint
- bőrizmok: a bőr alatt tapadnak és erednek
- vázizmok: a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által mozgatják azokat.

Az izmok erei és idegei:

Az izmok erei és idegei: Az izmok - nagyméretű munkavégzésüknek megfelelően - rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket.

Erek: Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.

Idegek: Az izomba benyomuló idegben vannak
- Mozgatórostok: Az izom-összehúzódást kiváltó impulzust szállítják, valamint az izomtónus fenntartásában van szerepük.
Motoros egység: A mozgató idegsejt és az egy sejt által beidegzett izomrostok egysége.

- Érzőrostok: Különleges végkészülékben, izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik. Az érzőrostok közvetítik a fájdalomérzést is.
- Vegetatív rostok: Az izomállomány táplálását, továbbá az erek beidegzését szolgálják.

Az izom részei

Az izom szabad szemmel két fő elemre különül el:
- Izomhas (venter): az összehúzódóképes (kontraktilis) középső rész.
- Inas rész (tendo): Az ín az izom két végén helyezkedik el. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz. Amikor az izmok összehúzódnak, az ín magával húzza a csontot, így az elmozdul az izületnél.
Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. A lapos izmok lemezszerű bőnyében folytatódnak.

Minden izomnak van egy
- eredési pontja (a törzshöz közelebb eső - proximalis - rögzülési pont, ezt izomfejnek is nevezik),
- distalis tapadási pontja (erre a területre fejti ki az izom a hatását, vagyis az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozdulási pont).

Az izmok általános tulajdonságai

Az izom (musculus) a mozgásrendszer aktív szerve. A csontvázizomzat a csontokkal szoros kapcsolatban áll. A csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.

Az izom színe: Az izomállomány friss állapotban sötétvörös.

Mellizmok (mm. thoracis)

Mellizmok (mm. thoracis)
Helyük a mellkas elülső, oldalsó és belső felszínén

Két nagy csoport:
- Thoracohumeralis izmok
- Mellkas saját izmai: mélyebben fekvő izmok, melyek csak a mellkassal állnak kapcsolatban

Thoracohumeralis vagy felületes mellkasizmok
Felületesen elhelyezkedő nagy izmok.
Erednek: a mellkasról
Tapadnak: a felső végtagon
Működésük:
- felső végtag mozgatása
- rögzített felső végtagnál a mellkas emelése (légzési segédizom)

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
- távolított kar közelítése (addukálja)
- felemelt kart lefelé húzza
- megtámasztott végtagnál a bordák emelése
- felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
- lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
- rögzített vállövnél emeli a bordákat
- rögzíti a lapockát

Kulcscsont alatti izom (m. subclavius)
A kulcscsont és az I. borda között húzódó karcsú izom
Ered:  az I. borda porccsont határán
Tapad: a kulcscsont alsó felszínén
Működés: a kulcscsontot lefelé és medial felé húzza (rögzíti)


Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén

Működése:
- a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
- kisegítő belégző izom
- rögzíti a lapockát

A mellkas mély vagy saját izmai

Bordaközi izmok (mm. intercostales externi et interni)
Az egyes bordákat kapcsolják össze egymással. Részt vesznek a mellkasfal alkotásában. A külső és belső izmok „X” alakban keresztezik egymást.
Működésük: a bordák emelése és süllyesztése (légzésben van nagy szerepük)
- a külsők a bordákat emelik, a mellkas tágul (belégzőizmok)
- a belsők a bordákat süllyesztik, a mellkas szűkül (kilégzőizmok)

Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum)

Erednek: a csigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: közvetlenül alattuk vagy a mélyebben elhelyezkedő bordák bordagumó és bordaszöglet határán.
Működésük: bordaemelő,  belégző izmok

Rekeszizom (diafragma)
Hatalmas izomlemez, mely a mellüreget és a hasüreget elválasztja egymástól. Felfelé domborodó. Ezen nyugszik a szív. A rekeszizmon nyílások vannak a két üreg között közlekedő képletnek (nyelőcső, aorta, stb.) számára.

Működése:
nagy szerepe van a légzésben
- összehúzódáskor boltozata ellaposodik, és lejjebb száll a hasüreg felé; ennek következtében a mellkas térfogata megnő (belégzés)
- elernyedésekor az izom visszatér eredeti helyzetébe, így a mellkas térfogata csökken
- a különböző nyomással bíró mell- és hasüreg elválasztása
Férfiaknál a hasi légzés dominál, nőknél a mellkasi légzés.

A nyak izmai (mm. colli)

Elhelyezkedésük szerint :
- Hátulsó nyakizmok: ezek a hátizmok nyaki nyúlványai ( lásd hátizmok )
- Elülső izmok:
- felületes nyakizmok
- nyelvcsonti izmok
- mély nyakizmok

Felületes nyakizmok

Nyaki bőrizom (platysma)
A test egyetlen valódi bőrizma. Az emlők bőrétől az állkapocs bázisáig húzódik.
Szerepe, hogy
- feszesen tartja a nyak bőrét
- a felületes nyaki vénákat tágan tartja
- az emlőket emeli
- 41 -

Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus)
A nyak leghosszabb izma, amely a bőrön át is jól látható ferdén, a nyak oldalán.
Ered: szegycsont markolata, illetve a kulcscsont belső harmada
Tapad: a halántékcsont csecsnyúlványán (processus mastoideus)
Müködés:
- kétoldali izom-összehúzódásakor hátrahúzza a fejet
- egyoldali izom-összehúzódásakor az arc fölfelé és az ellenkező oldalra fordul
- tónusa a fej egyenes tartását biztosítja
- légzési segédizom
- hanyatt fekvésből a fejet felemeli

Sérülése: ferde fejtartást eredményez

Nyelvcsonti izmok

- Nyelvcsont feletti izmok
Négy izom. Legjelentősebb a szájfeneket lezáró izom.
- Nyelvcsont alatti izmok
A nyelvcsonttól a gégéhez, a szegycsonthoz, illetve a lapockához húzódó négy izom.
Működésük:
A két izomcsoport, együttműködve dolgozik,
- A nyelvcsont feletti izmok nyitják a szájat
- Ivás vagy szopás alkalmával a nyelvcsont feletti izmok feszülnek meg és a nyelvcsont alatti izmok húzódnak össze

Mély nyakizmok
A nyaki képletek (gége, garat, légcső, nyelőcső, nyaki erek) mögött, a nyaki gerincoszlopon vannak.

Elülső csoport
Több izomból állnak. Nevezik őket praevertebralis izmoknak is. Izmainak a gerinc és a fej megtartásában van szerepük.
Müködés: Kétoldali összehúzódásuk a nyakat előre, egyik oldali önmagában a saját oldala felé hajlítja.

Oldalsó csoport
Három izom, = scalenus csoport.
Erednek: a nyakcsigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: az I. és a II. bordán
Sátorszerűen lezárják a mellüreg felső bemeneteli nyílását. Az általuk alkotott kúp alakú térbe nyomul be a mellhártya és a két tüdőcsúcs. Az izmok között nyílás van. Itt lép ki a karidegfonat (plexus brachialis) és a felső végtag fő artériája, a kulcscsont alatti artéria (a. subclavia).

Működés: a nyakat oldalra, illetve előre hajlítják, valamint a bordákat emelve, a belégzésben segédkeznek.

A fej és arc izmai (mm. capitis)

A fej izmai:
- Mimikai izmok
- Fejtető izmok
- Fül körüli izmok
- Arc izmai
- Rágóizmok

A fejtető izmai
Az agykoponya területén lévő lapos, gyenge izmok.
Valamennyien tapadnak a fejtetőt borító közös nagy bőnyébe, az ún. fejsisakba. Beborítja az egész koponyatetőt. Ezek a
- Tarkóizom (m. occipitalis)
- Homlokizom (m. frontalis)

Az izom működése:
- a fejsisak mozgatása
- mimikai izomként pl.: szemöldökív emelése

Fül körüli izmok
Emberben csökevényes izmok. Az állatvilágban fontos: a hang irányába fordítják a fület.

Arcizmok
Az arckoponyán közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő kis izmok.
Működésük:
- Létrehozzák az arcmimikát: Szoros kapcsolatban állnak az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal. Az arcmimika jellegzetes emberi sajátosság.
- Az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása (szem körüli, száj körüli, orrnyílás körüli izmok).
- Az alsó állkapocs mozgatásával a rágás létrehozása.

Az arcizmok

Mimikai izmok
A mimikai izmokat a VII. agyideg, az arcideg (n. facialis) idegzi be.

Szemkörüli izmok
A szemüreg körül körkörösen helyezkednek el.

Működés:
- a szemhéjak zárása
- a könny továbbjuttatása
- a két szemöldök egymáshoz közelítése

Orrkörüli izmok
Emberé csökevényes. Az orrnyílást szűkíti, illetve tágítja (orrszárnyi nehéz légzés).

Szájkörüli izmok
Részben körkörösek (orbicularis oris), részben sugarasak.
Működésük:
- az ajkak zárása
- száj csücsörítése
- az ajkak helyén tartása
- a szájzug emelése
- a szájüreg oldalfalát képező lapos trombitásizom (m. buccinator) a szájüreg oldalfalát beszéd és rágás közben a felső és alsó fogsorhoz szorítja segit a szopásban.
- arcjáték

Rágóizmok
Négy erős izom. A rágóizmokat a háromosztatú (V.) agyideg (n. trigeminus) idegzi be.

Rágóizom (m. masseter)
Eredés: a járomíven,
Tapadás: az állkapocsszöglet külső felszínén.
Müködés: Az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja. (jól kitapintható).

Halántékizom (m. temporalis)
Eredés a  halántékcsont pikkelyén,
Tapadás az állkapocság izomnyúlványán.
Működése:
- az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
- az állkapcsot előrefelé mozdítja

Külső és belső röpizom
Kívülről nem láthatók, mert az állkapcson belül vannak.
Működésük:
- az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
- az állkapcsot hátrafelé húzza

Az izmok támasztó müködése:

Az antagonista és az agonista izmok együtt húzódnak össze, müködésük azonos, nem ellentétes irányú, ez a különféle testhelyzetek rögzitésekor van.

Reciprok beidegzés:

Egy izom összehuzódása az antagonistáinak az elernyedésével jár. Ez elsősorban a végtagmozgásoknál történik.

Az izom kifáradása:

A kifáradás az az állapot, amelyben a tápanyag, ( glikogén ) megfogyása során az izom élettani képessége csökken. Ilyenkor, hogy ujra tudjon müködni, pihenésre van szüksége, a bomlástermékek kiürülnek a tápanyagokat raktároz.

Merevgörcs:

Ingerek összeadódása folytán tartósan összehúzódott állapotba hoztató az izom. Tetania (merevgörcs) addig áll fenn, míg az ingerlést folytatjuk.

Refrakter stádium:

Refrakter stádium:  az izomrost az inger után bizonyos ideig (0,01 mp) nem ingerelhető. Nem válaszol az ingerre.

Az izom összehúzódás lehet:

1. Izometriás: az izom hossza nem változik, csak tónusa nő. Pl.: fázásnál didergés, reszketés (felszabaduló energia hővé alakul).
2. Izotóniás: testhelyzet változását előidéző izom-összehúzódás. Felszabaduló energia mozgási energiává alakul.

Azt a gyenge ingert, amely nem vált ki összehúzódást, küszöbalatti ingernek nevezzük.
Izomra jellemző, több küszöbalatti inger összeadódik és összehúzódást vált ki.
Minimális ingererősség, amelyre az izom összehúzódással válaszol a küszöbinger.
Maximális inger: fokozva az ingererősséget egy fokon túl az izomösszehúzódás ereje már nem nő. (Inger erőssége és az izom-összehúzódás erőssége között egyenes arányosság van.)

Izom-összehúzódás menete:

1. Lappangás: Az inger az izomba érkezéstől az összehúzódás kezdetéig tart.
2. Rángási fázis: összehúzódásból és elernyedésből áll.
3. Relaxáció: Nyugalmi állapotba való visszatérés.

Az izom müködéstöl függ a fejlettsége:

- Valódi regenerációs képessége az izomnak nincs.
- Rendszeres gyakorlásra a rostok száma nem nő, de vastagságuk nő (aktivitási hipertrófia)
- Működés hiányában az izomrostok sorvadnak (inaktivitási atrófia)
- Bénulásnál (bénulásos atrófia) lép fel.

Az izomműködés a központi idegrendszer hatására követketik be. Első fázisa a lappangás, mely csupán néhány mp. az ingerület izomba érkezésétől az összehúzódás kezdetéig. A második fázis az izomrángás, mely áll egy összehúzódási és egy elernyedési fázisból. A harmadik szakasz amikor az izom visszatér a nyugalmi állapotába

Izomerő:

Izomerő:
az izomhatás nagyságát befolyásolja hogy
- mennél nagyobb a keresztmetszete (nagyobb számú rostköteg fut benne)
- mennél hosszabb egy izom, kedvezőbben tud összehúzódni, nagyobb lesz a mozgásszög az izomhoz tartozó izületekben
- az izom rögzülési helyének az izülettől való távolsága. Ha a távolság nagyobb, a megfelelő csontok mozgatásához viszonylag kisebb erő elegendő.

Izombénulás:

Izombénulás: a bénult izomcsoport tónusa megszűnik.

Izomvédekezés (defense musculaire):

Izomvédekezés (defense musculaire): a hasfali tónus körülírt fokozódása gyulladást jelez. Deszka kemény has.

Izomtónus (izomfeszesség):

Izomtónus (izomfeszesség): az izmok mozgástól független, kismértékű, de állandó feszülési állapota.
Fenntartja idegrendszeri hatás. Az izomtónus megítélhető hajlításkor és feszítéskor jelentkező ellenállás erősségéből.

Az izomtónus lehet:
- jó vagy közepes tónus (normotónus): Ez a normál feszülés.
- fokozott tónus (hipertónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása nagy erőbe kerül.
- csökkent tónus (hipotónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása túl könnyen megy.

Az izomműködés

Az izom fő működése az összehúzódás (kontrakció).
Az összehúzódás során az izom megrövidül, illetve megvastagodik.

A kontrakció eredménye:
- az izom két rögzülési pontjának egymáshoz közeledését
- a csontoknak, illetve testünknek a térben elfoglalt helyzetének megváltozását

Amit az aromaterápiás masszázshoz tudni kell

A kezelés masszázságyon történik. Főleg lassú, lágy, simító fogások jellemzik, egy-két nagyobb izomcsoporton laza gyúrással "fűszerezve". A fogások nem hatolnak mélyre, nincsenek benne erős mozdulatok, nem az izmok átgyúrása és az izomcsomók oldása a cél. A masszázst szabad bőrfelületen végezzük, fürdőruhában vagy fehérneműben, esetleg ruha nélkül, mert a kezelt személy az éppen kezelendő testfelülete kivételével teljesen be van takarva. Az ellazulást relaxáló zene, illatmécses és az előmelegített olaj is segíti.

Az étkezés és a masszázs között legalább egy órának el kell telnie. Az olajok véráramba való felszívódási ideje 4−8 óra, ezért, ha teheti, a masszázs után ne zuhanyozzon le rögtön, időt hagyva a jótékony hatás érvényesülésének. Lehetőleg olyan időpontban érkezzen, amikor közvetlenül utána nincs sürgős dolga, hogy legyen ideje élvezni az ellazulás élményét. Ezalatt fogyasszon sok folyadékot, hogy a felgyülemlett salakanyag távozhasson.

Milyen eredményre számíthatunk az aromaterápiás masszázs során?

Különböző orvosi tanulmányok is bizonyítják, hogy a simogatásnak, az érintésnek nagyon pozitív hatása van a betegségek, a legyengült állapot javításában. A masszázs és illóolajok hatására a jókedvért, örömérzetért felelős ingerület átvivő anyagok (endorfinok) szabadulnak fel. A kellemes közérzet a bőr közvetítésével keletkezik, mivel itt található a legtöbb endorfinérzékelő receptor. A gyengéd masszázsok nagyon jó stresszoldó hatásúak, stimulálják a vér és a nyirokkeringést, erősítik az immunrendszert, és relaxáló hatásuk révén alvási zavarok esetén is kiválóan alkalmazhatók.

Lelki eredetű problémák kezelésének kiegészítésére szintén ajánljuk. Az illóolajok rendelkeznek általános fertőtlenítő, vizelethajtó, baktériumölő, gombaölő, konzerváló, görcsoldó, vérbőséget okozó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, valamint speciális, az adott illóolajra jellemző hatással (frissítő, nyugtató, stresszoldó). Ezek az anyagok belülről is szépítenek, így teljes újjászületést, ellazulást biztosítanak.

Miért hatásos az aromaterápiás masszázs?

Az illóolajok természetes hatása többféle módon mutatkozik meg: a bőrön keresztül felszívódnak, majd a véráram útján közvetlenül kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és a szervezet egészére nyugtató, vagy serkentő, élénkítő módon hatnak. Belégzéskor lelki, érzelmi választ váltanak ki. A masszázs és az illóolajok hatására a salakanyagok eltávoznak a  szervezetből, a bőr és az érhálózat rugalmasabbá válik.

Mi az aromaterápiás masszázs?

Az illatterápia a természetes gyógymódok közé tartozik, emberi szervezetre gyakorolt gyógyerejét tudományosan is igazolták. A masszázs bázisolajba kevert, 100%-os aromaterápiás cseppekkel történik. Minden alkalommal személyre szabottan, az adott állapotnak megfelelő aromaterápiás olajak keverékét készítjük el.

Amit a gyógymasszázshoz tudni kell

A kezelés masszázságyon történik. A masszázst szabad bőrfelületen végezzük, tehát fürdőruhában vagy fehérneműben, esetleg ruha nélkül, míg a teljes testfelület − a kezelendő terület kivételével − be van takarva.

Javasolt időtartam 45-55 perc

Az étkezés és a masszázs között legalább egy órának el kell telnie. Masszázs után egy pohár víz fogyasztása javasolt.

Milyen eredményre számíthatunk a gyógymasszázs során?

A gyógymasszázs élénkíti a vérkeringést és a sejtek anyagcseréjét, erősíti az immunrendszert, enyhíti az izomfájdalmakat, lazítja, vagy bizonyos esetben erősíti az izmokat. Növeli a teljesítő- és koncentrálóképességet.

A gyógymasszázs nem csak a fizikai szinten történő javulást idézi elő, hanem jótékonyan hat az idegességből eredő fejfájásra, illetve nyugtató hatással is bír.

Miért hatásos a gyógymasszázs?

A masszázstechnika titka a simító, gyúró, dörzsölő, ütögető és rezegtető fogásokban van. A masszőr a kezével olyan ingereket kelt a szövetek érzőideg-végződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják, csökkentik a krónikus fájdalomingerületek eljutását az agyba. Ezen túlmenően az agyat endrofin kiválasztására serkenti, ami gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat.

A masszázshoz bőrsemleges krémet használunk, azonban fájdalmas területek kezelésénél speciális (fájdalomcsillapító, nyugtató, gyulladáscsökkentő) készítményeket is alkalmazunk

Mi a gyógymasszázs?

A gyógymasszázs nyugati masszázsterápia, melynek alapját a svédmasszázs képezi. A különbség abban rejlik, hogy a gyógymasszázs során kimondottan a problémás területet kezeljük. Orvosi javaslatra, gyógyító jelleggel végezzük, hatása a rendszerességében rejli

Kiknek nem ajánlott a sportmasszázs?

• terhesség alatt
• rákos megbetegedés
• bőrgyógyászati megbetegedések esetén
• lázas állapotban
• vérzékenység esetén
• menstruáció alatt
• akut izületi megbetegedések idején

Kiknek ajánlott a sportmasszázs?

• mozgásszegény életmód
• fizikai munkát végzők
• sportolóknak
• merev, feszült izomzat esetén

Mit jelent a sportmasszázs?

Nyugati hagyományokon alapuló masszázstechnika. A technikája nagyban hasonlít a svédmasszázshoz, de egy jóval intenzívebb, erősebb formája.

A jótékony hatásai növelhetők izomlazító, és izomnyugtató krémekkel és olajokkal, melyek segítik az izomzat bemelegedését, vérkeringését, oxigén ellátását.

Amit a svédmasszázshoz tudni kell

A kezelés masszázságyon történik. A masszázst szabad bőrfelületen végezzük, tehát fürdőruhában vagy fehérneműben, esetleg ruha nélkül, míg a teljes testfelület − a kezelendő terület kivételével − be van takarva. Intenzívebb kezelés után előfordulhatnak utóhatások, (pl. bőrpír, izomláz, elszíneződött vizelet), ezek a szervezet öngyógyító erőinek aktivizálódását jelzik. Legalább egy óra teljen el az étkezés és a masszázs között!

Masszázs után egy pohár víz elfogyasztása javasolt.

Milyen eredményre számíthatunk a svédmasszázs során?

A svédmasszázs legelterjedtebb fogásai a gyúró, dörzsölő, simító és rezegtető mozdulatok. A masszőr először felszínes és mély simítások alkalmazásával ellazítja a testet, miközben egyenletesen eloszlatja a masszázsolajat a bőrön. A mélysimítások mindig a szív felé irányulnak, segítve a vérkeringést és a testnedvek áramlását. A simító mozdulatok után a gyúrás következik a lábon, karon, háton és a fartájékon.

A gyúrás ellazítja az izmokat, szétválasztja a merev izomrostokat, fokozza az izmok vérellátását, serkenti a vérkeringést. A rezegtető mozdulatok lazítanak és stimulálnak. Az izmok tonizálására az ütögetés különféle formái alkalmazhatók, melyek lehetnek erősek, enyhék, lassúak vagy gyorsak.

A dörzsölés két ujjal történik a test speciális pontjain, segítségével oldhatók a lerakódások, és az izomcsomók fellazulnak. A svédmasszázs kombinálható aromaterápiás illóolajokkal. Megfelelő masszázskrémek  használatával a narancsbőr (cellulit) tüneteinek csökkentésére és a fogyókúra támogatására is alkalmas.

Miért hatásos a svédmasszázs?

A masszázs ingerei közvetlenül, mechanikai úton, és közvetetten, az idegrendszeren keresztül hatnak szervezetünkre. Ily módon befolyásolható a belső szervek funkcionális működése, valamint a bőr, a kötő- és izomszövet állapota. Terápiás hatása alapján fontos szerepet játszik a megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitációban.

Mi a svédmasszázs?

Nyugati hagyományokon alapuló masszázsfajta, a legismertebb módszerek közé tartozik. A terápiát a svéd származású Per Henrik Ling fejlesztette ki a XIX. század elején. A klasszikus svédmasszázs az egész testre kiterjed, az izmok, inak és ízületek átdolgozására irányul. Elősegíti a mozgásfunkciók helyes működését, ellazítja a fájdalmasan feszülő, görcsös izmokat.