A láb izületei és létrejövő mozgások

A láb térbeli mozgását teszik lehetővé. A láb a lábszárhoz bokavillában csatlakozik.

A bokavillát alkotja:
- a sípcsont bokanyúlványa
- a szárkapocscsont bokanyúlványa

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej: ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
- a sípcsont alsó izületi felszíne és
- a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Jellemzői:
- oldalsó szalagjai (belső bokáról eredő deltaszalag és a külső bokaszalagok) nagyon erősek
- az izületi tok elől és hátul viszonylag bő, oldalt erős

Az izület működése:
- A bokaizület működését nézve egytengelyű hengerizület, csapó- v. csuklóizület (ginglymus).
- Ebben az izületben történik az elrugaszkodás ugrás során (innen ered az izület neve) és a járás.
- A boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
- lábháti hajlítás (dorsaflexio)
- talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, vagyis az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.


- 135 -

Mozgások:
- láb supinatioja (nevezik inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
- láb mediális (az öregujji) széle emelkedik, a kisujji széle pedig süllyed
- a talp medial felé fordul (be- és lefelé tekint)
- a láb kisujji vége mediális irányba billen, s a talp vájolata mélyül
- láb pronatioja (nevezik everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
- a láb kisujji széle emelkedik (a láb mediális széle a laterálisnál mélyebbre kerül)
- a talp laterál felé fordul
- a láb distális vége oldalfelé billen, s a talp sekélyebb lesz

A láb pronatiós és supinatiós mozgása nem azonos a kéz supinatiójával és pronatiójával, mert az az alkarcsontok közti izületekben történik.

Az alsó ugróizület jellegzetes - porccal borított szalagja, a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (lig. calcaneonaciculare plantare). Az izületi árkot alkotó két csont, a sajkacsont és sarokcsont egymással nem érintkezik, közöttük egy viszonylag tág, háromszög alakú rés van. Ezt hidalja át ez a szalag, ami a talp egyik legerősebb és egyben legfontosabb szalagja. Az ugrócsont feje nagyrészt ide nehezedik. A szalag ellenállásának igen nagy szerepe van a talpboltozat fenntartásában. Ellazulása esetén az ugrócsont lefelé süllyed, a talpboltozat lelapul, bokasüllyedés keletkezik.

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, midőn ujji végével kört ír le.