19.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén önre bízzák, hogy világosítsa
fel az ott szakmai gyakorlatukat töltő tanulókat a munka-, tűzvédelmi
szabályokról.
A tájékoztatás során az alábbi
szempontokra térjen ki!
- tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések
- tűz- és robbanásveszélyes anyagok,
tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti munkavégzés
Tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések:
-1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni
védekezésről, műszaki mentéséről és a tűzoltóságról
- 35/1996. (XII.29) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Tűz-és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk
előírásai,protokollok szerinti
munkavégzés:
Éghető folyadék:
Tárolás vegyes raktárban
- I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények belső tere
0-ás zóna
- I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények körüli
5m-es távolság
- a szállítóedények 0,8m magasságig 2-es
zóna
- III-IV.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények-nincs
zóna
- Veszélyességi zónán
belül a dohányzás, robbanást előidéző gépek közlekedése tilos
Tárolás szekrényen kívül:
- Nem éghető
anyagú poleon, dobozban, kannában
- Ne legyen
elektromos berendezés, világító test a tárolás 1m-es környezetében
Tárolás szekrényben:
- Kizárólag erre a
célra használt fémlemezből készült szekrény
Együttes tárolás:
- Robbanó
anyagok és készítmények= Az olyan folyékony, képlékeny,
kocsonyás vagy
szilárd
anyagok és készítmények,amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül gyors
gázfejlődéssel
járó, hőtermelő reakcióra képesek,és amelyek adott kísérleti körülmények
között,
illetőleg nyomozásra vagy hőre felrobbannak.
Tűzveszélyességi osztályok:
- Tűzveszélyességi
osztályok szempontjából az a veszélyes övezet, helyiség, zárt terület, ahol az
anyagot előállítják, feldolgozzák, tárolják és forgalmazzák.
Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes:
- az
az anyag melynek robbanása indító gyújtásra illetve más fizikai kémiai hatásra bekövetkezhet
- az
a folyadék olvadék melynek zárttéri lobbanáspontja 21fok alatt van
- az
a gáz gőz köd melynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10%
- Tűz-és robbanásveszélyes:
- az a por amely a levegővel
robbanásveszélyes keveréket képez
- az a folyadék olvadék melynek zárttéri
lobbanáspontja legalább 21fok nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55fok vagy
- üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van
- az a gőz gáz köd melynek alsó éghetőségi
határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10% -nál nagyobb
- Tűzveszélyes:
- az a szilád anyag melynek gyulladási
hőmérséklete legfeljebb 300fok
- a legalább 50fok nyíltéri lobbanáspontú
gázolajok tüzelőolajok és világításra használt petróleum
- az a folyadék olvadék melynek a
nyílttéri lobbanáspontja 55fok felett van de legfeljebb 150fok
- Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes az a tevékenység amely a
környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel és nyílt lánggal izzással parázslással
szikrázással jár.
Ilyen tűzveszélyes tevékenység: -
hegesztés, lángvágás, forrasztás
-
fémek meleg megmunkálása
-
egyéb nyílt lángall járó munkák
A tűz jelzése:
- Aki tüzet vagy
annak közvetlen veszélyét észleli,illetve arról tudomást
szerez,köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak késedelem nélkül jelezni.
- A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása
szabálysértés.
- Tűz esetén a tűzoltást
az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek
segíteni.
A tűzjelzés módja:
- Élőszóval
- Hangjelzéssel
- Tűzjelzőkészülék használatával
Az észlelt tűz bejelentése:
Részletes és megbízható információt kell
adni.
- A tűzeset káreset pontos helye (teljes
cím)
- Mi ég milyen káreset történt
- Mi van veszélyhelyzetbe emberélet van -e
veszélyben
- A jelzést adó azonosítása
(név,cím,telefonszám)
20.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén Önt bízzák meg, hogy az új
dolgozónak ismertesse az intézményben alkalmazott tűz- és robbanásveszély
megelőzésére vonatkozó protokollt. Tájékoztassa kollégáját! A tájékoztató során
térjen ki az alábbi témakörökre:
- tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések
- tűz- és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti
munkavégzés
- tűzveszélyességi osztályok, osztályba
sorolás, tűzveszélyes tevékenységek
- teendők tűz és robbanás esetén,
riasztás, tűzoltás eszközei, a riasztás eszközeinek használata
___________________________________________________________________________
Tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések:
-1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni
védekezésről, műszaki mentéséről és a tűzoltóságról
- 35/1996. (XII.29) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Tűz-és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk
előírásai,protokollok szerinti
munkavégzés:
- Éghető folyadék:
Tárolás vegyes raktárban
- I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények belső tere
0-ás zóna
- I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények körüli
5m-es távolság
- a szállítóedények 0,8m magasságig 2-es
zóna
- III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot
tároló edények-nincs zóna
- Veszélyességi zónán
belül a dohányzás, robbanást előidéző gépek közlekedése tilos
Tárolás szekrényen kívül:
- Nem éghető
anyagú poleon, dobozban, kannában
- Ne legyen
elektromos berendezés, világító test a tárolás 1m-es környezetében
Tárolás szekrényben:
- Kizárólag erre a
célra használt fémlemezből készült szekrény
Együttes tárolás:
- Robbanó
anyagok és készítmények= Az olyan folyékony, képlékeny,
kocsonyás vagy
szilárd
anyagok és készítmények,amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül gyors
gázfejlődéssel
járó, hőtermelő reakcióra képesek,és amelyek adott kísérleti körülmények
között,
illetőleg nyomozásra vagy hőre felrobbannak.
Tűzveszélyességi osztályok:
- Tűzveszélyességi
osztályok szempontjából az a veszélyes övezet, helyiség, zárt terület, ahol az
anyagot előállítják, feldolgozzák, tárolják és forgalmazzák.
Fokozottan tűz-és
robbanásveszélyes:
- az
az anyag melynek robbanása indító gyújtásra illetve más fizikai kémiai hatásra
bekövetkezhet
- az
a folyadék olvadék melynek zárttéri lobbanáspontja 21fok alatt van
- az
a gáz gőz köd melynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10%
- Tűz-és robbanásveszélyes:
- az a por amely a levegővel
robbanásveszélyes keveréket képez
- az a folyadék olvadék melynek zárttéri
lobbanáspontja legalább 21fok nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55fok vagy
- üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van
- az a gőz gáz köd melynek alsó éghetőségi
határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10% -nál nagyobb
- Tűzveszélyes:
- az a szilád anyag melynek gyulladási
hőmérséklete legfeljebb 300fok
- a legalább 50fok nyíltéri lobbanáspontú
gázolajok tüzelőolajok és világításra használt petróleum
- az a folyadék olvadék melynek a
nyílttéri lobbanáspontja 55fok felett van de legfeljebb 150fok
- Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes az a tevékenység amely a
környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel és nyílt lánggal izzással parázslással
szikrázással jár.
Ilyen tűzveszélyes tevékenység: -
hegesztés, lángvágás, forrasztás
-
fémek meleg megmunkálása
-
egyéb nyílt lángall járó munkák
A tűz jelzése:
- Aki tüzet vagy
annak közvetlen veszélyét észleli,illetve arról tudomást
szerez,köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak késedelem nélkül jelezni.
- A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása
szabálysértés.
- Tűz esetén a tűzoltást
az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek
segíteni.
A tűzjelzés módja:
- Élőszóval
- Hangjelzéssel
- Tűzjelzőkészülék használatával
Az észlelt tűz bejelentése:
Részletes és megbízható információt kell
adni.
- A tűzeset káreset pontos helye (teljes
cím)
- Mi ég milyen káreset történt
- Mi van veszélyhelyzetbe emberélet van -e
veszélyben
- A jelzést adó azonosítása
(név,cím,telefonszám)
21.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén influenzajárvány idején a
technikai személyzet több tagja megbetegedett. Tájékoztassa még egészséges
munkatársait a fertőzés megelőzéséről, terjedésének megakadályozásáról!
A tájékoztatás során az alábbi
szempontokra térjen ki:
- kórokozók fertőző képessége, a
fertőzések terjedési módja
- aktív-, passzív immunizálás, védőoltások
- fertőzés megelőzésének aspecifikus
módjai
- járványok kialakulásának lehetőségei,
megelőzés egyéni és intézményes szempontjai
- munkavédelmi előírások a fertőzés
megakadályozásában
A kórokozó fertőző képessége, fertőzések
terjedési módjai
Ahhoz, hogy egy fertőzést újabb fertőzés
kövessen, az kell, hogy a kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet és abból
közvetlenül vagy a külső környezeten át valamilyen alkalmas tényező
közvetítésével más élő szervezetbe jusson.
a) Fertőzés közvetlen érintkezés
útján
- a fertőzés közvetlenül a fertőzött
szervezetből kerül egy másik szervezetbe, pl. kézfogás, szexuális érintkezés,
állatharapás.
b) Fertőzés közvetett terjedési
módokkal:
Cseppfertőzés:
- a
fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben és onnan
belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül
- a
cseppek fertőző képességét maghatározza a kórokozók száma és ellenálló
képessége
Víz által terjesztett fertőzések: ezen az úton elsősorban bélfertőzések terjednek
(salmonella)
Élelmiszerek által: az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás
és a forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával
fertőződhetnek a dolgozó embertől, a beteg illetve fertőzött állattól vagy a
környezettől.
Lehetnek ételfertőzések vagy
ételmérgezések, utóbbit vegyi anyag vagy baktérium toxin okozza.
Tárgyak közvetítésével: a kórokozók a beteg különböző váladékaival különböző
tárgyakra jutnak. Fertőzés terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától
(fertőző képesség), rezisztenciájától (érzékenység) és a tárgy használatának
módjától függ.
Nosocomialis fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező fertőzések
Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon
kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a gázgangraena és a
tetanus kialakulásban is.
Intrauterin fertőzés: az anya fertőződése következtében a magzat több úton
is fertőződhet:
- transplacentárisan-
méhlepényen keresztül
- véráram
útján (ez a leggyakoribb)
- a
szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel
- a
szülés folyamán a szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő
közvetlen érintkezés vagy aspiráció (félrenyelés) útján, pl. rubeola, hepatitis
B, Hív- vírus, szifilisz
- a
magzati következmények a méhen belüli fertőződés időpontjától függenek.
Rovarok, rágcsálók által terjesztett
fertőzések
Aktív- passzív immunizálás, védőoltások
Passzív immunitás: az egyén úgy válik védetté valamely kórokozóval
szemben, hogy ebben az immunrendszer aktívan nem működik közre, ha a
kórokozóval szemben specifikus ellenanyagok jutnak vagy ellenanyagokat
juttatunk a szervezetbe
Természetes
- anyai
immunitás: terhesség során a placentán átjutott ellenanyag védi a csecsemőt 4-5
hónapos koráig
Mesterséges
- megelőzésre
és gyógyításra
- ellenanyagot
juttatunk a szervezetbeà állati savók vagy humán immunglobulinok
Aktív immunizálás: a szervezet olyan ellenálló képessége, amely
mikroorganizmusokkal vagy azok termékeivel történt találkozás után jön létre az
immunrendszer aktív részvételével
Természetes: leggyakoribb, amikor a kórokozóval való
találkozáskor megbetegedés történik, ami után létrejön a védettség
Mesterséges:
- élő
vakcinák
- nem
lő vakcinák: inaktivált vagy toxid
- kombinált
vakcinák
Védőoltások:
Kötelezők:
- BCG-
TBC ellenà 0-6 hét
- Di-Per-Te
- IPV-
járványos gyermekbénulás ellenà 3. hónap
- MMRà 15
hónap
- Hepatitis
Bà 14 év
- Haemophilikus
Influenzaeà 2, 3, 4, 18 hónap
Nem kötelezők:
- tetanusz
- diftéria
- hepatitis
A
- kullancs
encephalitis
- influenza
- Pneumococcus
- varicella
- Meningococcus
Megbetegedési veszély esetén:
- tetanus
- veszettség
- hastífusz
Akkor is lehet védőoltást kérni, ha valaki
külföldre utazik.
Fertőzés megelőzésének aspecifikus módjai
- higiénés
viszonyok javítása
település higiéné
- megfelelő
lakásviszonyok
- ne
legyen zsúfoltság
- kifogástalan
ivóvízellátás
- szemét
s szennyvíz helyes kezelése
- rágcsálók,
szúnyogok, legyek egyéb rovarok rendszeres irtása
- gyermekvédelmi
intézmények, iskolák megfelelő higiénéje
megfelelő élelmezés higiénés állapotok
- kifogástalan
minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba
- maradéktalanul
érvényesüljenek a közegészségügyi követelmények
munkahigiénés előírások betartása
- egészségügyi,
higiénés, védőruha, védőcipő, óvórendszabályok helyes technológiai
(foglalkozási megbetegedés megelőzése)
egészségügyi intézmények higiénéjének
növelése
- személyi
higiénés követelmények betartása (rendszeres kézmosás, helye zsebkendő
használat)
egészségnevelés
- ismeretek
bővítése
- folyamatos
tájékoztatás
- helyes
szokások kialakítása, megőrzése
Időszakos, a kórokozó- hordozók
felkutatására irányuló vizsgálatok
- orvosi
vizsgálat felvételekor
- időszakos
orvosi vizsgálatok
- különösen
fontos: bölcsödében, óvodában, iskolában
Járványok kialakulásának lehetőségei, a
megelőzés egyéni és intézményes szempontjai
A fertőző betegségek elkülönítésének
formái:
A járványfolyamat megelőzésének első
lépése a fertőző forrás kiemelése, elkülönítése (izolálás) a
járványfolyamatoktól. Az elkülönítés célja, hogy a fertőzőképesség tartama
alatt a fertőzés forrása minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezhessen.
Az elkülönítés jelentőssége abban rejlik,
hogy 1-1 járvány továbbterjedésének megakadályozására ez a leggyorsabb és
leghatásosabb, ugyanakkor a legkönnyebb és legolcsóbb módszer.
- Kórházi elkülönítés lehetőségei
- adott
osztályok külön kórteremben
- nem
fertőző kórházban fertőző osztályokon
- fertőző
kórházakban (Budapest, Szent László Kórház)
- otthoni
elkülönítés
- teljes
elkülönítés
- részleges
elkülönítés
Munkavédelmi előírások a fertőzés
megakadályozásában:
- munkavédelmi
szabályok betartása
- munkaköri
alkalmassági vizsgálat
- munka
kultúra
- munkahigiénia
