16.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkatársa hozzátartozója 48 éves, tüdő
tbc megbetegedésben szenved. Tájékoztassa munkatársát az egyéni védőeszközök
alkalmazásának szabályairól! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen
ki:
- a fertőző megbetegedések előfordulása a
népesség körében
- a fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőzőforrások
- a fertőzések megelőzésének protokollja
- az egyéni védőeszközök használatának
ismerete különböző beavatkozásoknál
___________________________________________________________________________
A tuberkulózis (TBC) vagy
gümőkór egy olyan fertőző
betegség, melyet aMycobacterium
tuberculosis bacilus okoz, és ami leggyakrabban a tüdőttámadja
meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszertlásd agyhártyagyulladás (meningitisz), a nyirokrendszert. A tbc cseppfertőzéssel
terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor
köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek.
Mikroorganizmusok fogalma: Parányi, szabad szemmel nem látható
szervezetek.
Mikroorganizmusok csoportosítása:
• vírusok
• baktériumok
• mikroszkopikus
gombák
Terjedési módok:
· Légúti
terjedés (cseppfertőzés)
· Gyomor/bél/emésztő-rendszer
útján (hasmenés, hányás)
· Bőr-kontaktus
· Vérrel-váladékokkal
· Fertőzött
étel, ital
· Szexuális
kapcsolat
· Nyílt
seb
· Szoptatás:
anyáról csecsemőre
A FERTŐTLENÍTÉS FOGALMA
A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan
eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók
elpusztítására, illetőleg fertőző-képességük megszüntetésére (inaktiválására)
irányul.
Fertőtlenítő hatás fokozatai:
· csíraszám
csökkentő hatás: szellőztetés, kézmosás
· baktériumok
szaporodását gátló hatás (bakteriosztatikus)
· baktériumölő
(baktericid)
· spóraölő
(sporocid)
· vírus
inaktiváló (virucid)
· gombaelemeket
pusztító (fungicid)
· parazitákat
pusztító (paraziticid)
Fertőtlenítő eljárások csoportosítása:
1.
Fizikai: főzés, gőzölés, UV sugárzás
2.
Kémiai: vegyszerekkel, oldattal, gázzal,
aerosol
3.
Kombinált: hővel, vegyszerrel,
mechanikusan
Fertőtlenítő szerekkel szembeni
követelmények:
· gyors
fertőtlenítő hatás (rövid hatóidő)
· széles
határspektrum
· jó
vízoldékonyság, jó felszívódó
· megbízhatóság,
stabilitás (ne változzon hőre, fényre)
· a
fertőtlenítő felületet ne károsítsa
· nem
lesz tűzveszélyes
· ne
legyen büdös, viszont legyen gazdaságos
Kézfertőtlenítés:
A beteg ápolójának a beteg ápolása előtt,
és az ápolása után valamint a beteg ruhaneműinek (hálóruha, törölköző),
használati tárgyainak érintése után kezet kell fertőtlenítenie.
A beteg által használt eszközök (éjjeli
edény, kacsa, köpőcsésze) fertőtlenítését és a használt textíliák mosás előtti
kezelését, lehetőleg gumikesztyűben végezzük.
Alkalmazható kézfertőtlenítő szerek:
CLARASEPT folyékony szappan, Neomagnol tabletta 1-2%-os oldata (1 liter vízhez,
1-2 tabletta), HiGeen kézfertőtlenítő gél
Váladékfertőtlenítés:
A beteg váladékait (köpet-, torokváladék,
hányadék stb.) váladékfelfogó edénybe (hánytál,
ágytál) fogjuk fel, majd ebben
történik a váladék fertőtlenítése. Az alkalmazható
fertőtlenítő szerek a készítmények
használati utasításában feltüntetett alkalmazási paraméterek betartása mellett
kezelendők.
Textília fertőtlenítése, fertőtlenítő
mosás:
A beteg által viselt fehérneműt, hálóruhát
valamint az általa használt ágyneműt,törölközőt, és az ápoló ruháját is
fertőtleníteni kell.
Mosógépben való mosáshoz 90-95C-ot kell
alkalmazni.
A beteg által használt textíliákat külön
kell mosni.
Fertőtlenítő mosogatás:
A beteg által használt evőeszközöket,
ivóedényeket a mosogatás, öblítés után fertőtleníteni kell.
Pl.: Neomagnolà 5-10 percig
beáztatjuk,majd utána folyó meleg vízzel l leöblítjük
Fertőtlenítő takarítás:
A beteg szobában gyakori, pár perces szellőztetéssel
kell gondoskodni a friss levegőről.
A beteg szoba padlózatát, szükség szerint,
de naponta legalább egyszer fertőtlenítő oldatba mártott felmosóval mossuk fel.
A bútorokat fertőtlenítő kendő alkalmazható.
A betegszoba takarításánál seprűt, partvist,
portörlőt nem szabad használni.
A fertőző beteg által használt mosdó,
fürdőkád, WC takarítására megfelelő figyelmet kell fordítani, fertőtleníteni
kell, erre alkalmas: Hypo, Domestos.
Cseppfertőzés útján terjedő betegségek
esetén száj-orr maszkot kell viselni, mind a betegnek, mind az ápolónak.
A köhögés, tüsszentés esetén a betegek
orra, szája legyen letakarva egyszer használatos
Zsebkendővel, melyet, a használatot
követően zárt szeméttárolóban kell elhelyezni.
A fertőzések terjedési módjai, testváladékok,
mint fertőzőforrások
A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy,
hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek,
tüsszentenek, beszélnek, vagy köpnek
A fertőzések megelőzésének protokollja
Tüdőgümőkór elleni elsődleges védelmet
(primer prevenció) a betegség kialakulásának a megelőzése jelenti. Ennek
érdekében kapja meg minden magyar állampolgár a BCG-vakcinát.
A másodlagos megelőzés (szekunder
prevenció) alapját a betegek korai felismerése és a betegség hatékony kezelése
jelenti. Ezzel a már megfertőződött személy gyorsabb gyógyulása érhető el. A
másodlagos megelőzés legfontosabb elemei a szűrés és a korai kiemelés.
Az egyéni védőeszközök használatának
ismerete különböző beavatkozásoknál
A kéz, száj, orr, szem védelme
Egyéni védőeszközt kell viselni a szem,
orr és száj nyálkahártyájának védelmére egyéb tevékenység közben, amikor vér,
testváladék fröccsenése vagy permet képződése várható.
A maszk, a szemüveg, az arcvédő és ezek
kombinációinak kiválasztása az elvégzendő feladattól függ.
17.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyére új dolgozó érkezik.
Tájékoztassa új munkatársát a munkahelyre vonatkozó általános és speciális
előírásokról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki:
- munkahelyi ártalom fogalma
- munkaruha, védőfelszerelés
meghatározása, helyes használata
- az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményei
- beavatkozások során felmerülő kockázati
tényezők, kockázatok kivédése
- munkahelyi higiénés ártalmak negatív
hatása a szervezetre
___________________________________________________________________________
Minden dolgozónak joga van az egészséges,
biztonságos munkahelyhez.
Az egészségvédelem és biztonság
szempontjából a munkáltató tartozik felelõsséggel, továbbá õ felel azért, hogy
a munkavállaló olyan munkát végezzen, amely nemcsak szakértelmének, tudásának,
szakmai gyakorlatának, hanem egészségi állapotának is megfelel, ehhez
kapcsolódóan pedig a munkavállalókat megfelelõ utasításokkal kell ellátni. Így
pl. a különbözõ veszélyforrásokkal történõ munkavégzésre csak az a munkavállaló
kötelezhetõ, aki megfelelõ képzést kapott ahhoz, hogy veszélyes anyagokkal vagy
veszélyes eljárással dolgozzon.
A munkakörülményeket meghatározó tényezők
közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett, azaz az egészségre még nem káros
értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a
munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az
ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb
idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
Az ember és környezete biológiai egységet
alkot. Ennek ismeretében kell vizsgálni mindazokat a foglalkozási ártalmakat,
amelyek a munkából és a munka környezetéből érhetik a dolgozót.
A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű
velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki,
egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető.
Az emberi szervezet általában
rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott munkához és annak
környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól,
egészségi, pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan
meghatározhatók. E határon túl a szervezet már nem képes tovább védekezni,
ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a foglalkozási betegség.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása
- fizikai
terhelésből eredő ártalmak,
- a
munkafolyamat pszichikai hatása;
- az
emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus
terhelés);
- munkahelyi
klíma;
- fizikai
ártalmak:
- zajártalom,
- rezgések
(vibráció) okozta ártalom,
- sugárzási
(ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
- vegyi
ártalmak;
- fertőzési
ártalmak;
- porártalmak.
Munkaruhák típusai, felhasználási
területei:
A munkaruha, mint átfogó fogalom különböző
fajta munkahelyi ruhákat foglal magába. Alapvetően három nagy kategóriája van,
ezek a következők:
§ „közönséges”
munkaruha
§ védőruha
§ formaruha
Közönséges” munkaruha
olyan munkaruhák tartoznak ide, amelyek
nem az egyéni védőeszközök kategoriájába tartoznak tehát nem védőruhák.
Ugyanakkor megjelenésüket,felhasználási területüket és funkciójukat tekintve
jól elkülönülnek a szintén a munkaruha kategóriába tartozó formaruháktól. A
munkahely jellegétől függően,
különböző formában - kétrészes munkaruhák,
köpenyek, overallok, nadrágok, kabátok - jelennek meg.
Védőruhák
Nagy igénybevételű ruhadarabok, melyek
viselőjének biztonságát és egészségének védelmét szolgálják meghatározott,
speciális munkakörülmények között (pl.: lángálló,jó láthatósági védőruhák,
antisztatikus védőruhák).
Formaruhák
Felhasználási területét tekintve, két nagy
csoportja van: a szolgáltatás területén használt formaruhák (kereskedelem,
vendéglátóipar, közlekedés) és az üzleti életben használt hivatali/üzleti
formaruhák (bankok, biztosítótársaságok különböző hivatalok stb.). Jellegüket
tekintve igen közel állnak a utcai- és divatruházathoz. A kosztümök, öltönyök,
ingek, nadrágok, blúzok szoknyák formájában mégsem a divatjegyek az elsődleges
jellemzők, hanem a cég arculatának kifejezése egy modern, naprakész -
a vállalati koncepciónak megfelelő -
stílusban.
Ø Munkaruházat
a kifejezetten munkahelyi használatra tervezett ruhadarabokat értjük, melyet a
végfelhasználó saját ruházatának a kiegészítésére, vagy annak védelmében
használ. Ezen túlmenően a munkaruházat egyértelműen jelöl egy-egy foglalkozást,
Ø Az
egészségügyben többnyire fehér színű ruházattal találkozunk.
Ø (Természetesen
megjelentek a különböző színek is.)
Ø A
dolgozók feladata a munkaruha helyes használata.
Ø Többnyire
a tisztítása,vasalása.
Ø Fontos,hogy
a munkaruházat az egyén jól ápoltságát tükrözze a páciens számára.
Védőfelszerelések közé tartozik:
§ Sapka
§ Maszk-Hunter
1900-ban vezette be a maszk viselését. A maszknak szorosan kell illeszkedni az
arcra és az orra is.A maszkot minden betegnél le kell cserélni,illetve akkor is
ha átnedvesedik
§ Gumikesztyű-szintén
egyszer használatos eszköz,minden páciensnél cserélni kell
Ahhoz,hogy az egészséget veszélyeztető
tényezőket kiiktassuk a védőfelszerelésekre nagy hangsúlyt kell fektetni!Az
előírásoknak megfelelően kell alkalmazni.
A védőfelszereléssel kivédhetjük a
kockázati tényezőket,pl:gumikesztyűvel megakadályozhatjuk a testnedvekkel
terjedő betegségekkel való megfertőződést.
18.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén a fizikai, kémiai
sterilizálási eljárásokról kell előadást tartania az intézménylátogatásra
érkező tanulók részére. Készítse el az előadás rövidített változatát!
Az előadás során az alábbi szempontokra
térjen ki:
- a mikroorganizmusok életjelenségei,
csoportosításuk, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei, szaporodásukat gátló
kémiai, fizikai hatások
- a szervezet és a mikroorganizmus
találkozásának lehetséges következményei
- a sterilitás, sterilizálás fogalma, a
sterilizálás módjai, sterilitás biztosítása, steril környezet, eszközök,
műszerek, felületek
- eszközök, műszerek, anyagok
sterilizálhatósága, steril eszközök alkalmazása
- a kórokozók virulenciája, steril
környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
A mikroorganizmusok életjelenségei,
csoportosításuk, szaporodásuk és annak feltételei, szaporodásukat gátló kémiai,
fizikai hatások
|
Mikroorganizmusok csoportosítása
|
Életjelenségek
|
Szaporodás
|
Szaporodás feltételei
|
Szaporodásukat gátló fizikai, kémiai hatások
|
|
Baktériumok
|
Anyagcsere, biokémiai tevékenység
|
Ivartalanul igen gyorsan
|
Oxigén (aerob)
Nincs oxigén (anaerob)
|
Fagyasztás, kifőzés, forralás, fertőtlenítés gőzzel
|
|
Vírusok
|
Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket
|
Sejten belül
|
gazdasejt
|
Kifőzés- forralás
|
|
Rickettsiák
|
Anyagcsere
|
Hasadással
|
||
|
Gombák
|
Anyagcsere
|
Sarjadzással, ivartalan szaporító sejtekkel, ivarosan
|
Kifőzés- forralás, fertőtlenítés gőzzel
|
|
|
Paraziták
|
Mozgás
|
Ivartalan osztódással vagy ivarosan
|
Fertőtlenítés gőzzel
|
A szervezet és a mikroorganizmus
találkozásának lehetséges következményei
- fertőzés: ha a kórokozó behatol a
szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodott
- betegség: ha a megváltozott
reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító
tényezőket
- Elsődleges ellenanyag válasz
- első alkalommal bekerülő antigének ellen
- főleg IgM típusú ellenanyagok
termelődnek
- a 4.-5. nap mutathatók ki (antigén
bejutása után) viszonylag alacsony szinten
- Másodlagos ellenanyag válasz
- alapja az immunológiai memória
(szervezet emlékszik arra,, hogy melyik bacilussal találkozott)
- specifikus ellenanyag képződés megindul
nagyon gyorsan és nagyon nagy mennyiségben
- szenzibilizáltság: ha a szervezetre az
immunkészültség káros hatással van (túlérzékenységet jelent) pl. allergia
A sterilitás, sterilizálás fogalma, a
sterilizálás módjai, sterilitás biztosítása, steril környezet, eszközök,
műszerek, felületek
Sterilitás: az anyagok azon mikrobiológiai állapota, melyek
mentesek minden mikroorganizmustól, valamint ezek összes nyugvó formáitól.
Sterilizálás: az az antimikrobiális eljárás, melynek során a
különböző fizikai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával a
csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk
a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.
Sterilitás biztosítása ha egy eszköz,
anyag, műszer többféle eljárással is csíramentesíthető, akkor elsősorban a
hőhatáson alapuló módszereket kell alkalmazni.
Sterilizálás módjai:
Fizikai fertőtlenítő eljárások:
- elégetéssel
- kifőzéssel,
forralással
- gőzzel
Kémiai fertőtlenítő eljárások:
- lemosással
- permetezéssel
- beáztatással
- letörléssel
- átkeféléssel
- elegyítéssel
- dezinficiens
habbal
- mésztej-
oldattal
Kombinált fertőtlenítő eljárások:- kézi
vagy gépi-
- mosás
- mosogatás
- takarítás
Eszközök, műszerek, anyagok
sterilizálhatósága, steril eszközök alkalmazása
A sterilizálhatóságot meghatározza az
anyagok minősége, azok homogén vagy heterogén összetétele. Döntő szempontok: a
sterilizálandó anyagok minőségének, funkciójának megőrzése, és a sterilitás
biztosítása, ha egy eszköz, anyag, műszer többféle eljárással is
csíramentesíthető, akkor elsősorban a hőhatáson alapuló módszereke kell
alkalmazni.
Alkalmazható sterilizáló eljárások:
- Autoklávban:
homogén anyagból álló eszközök, műszerek, pl. rozsdamentes acél, pamut, üveg,
porcelán, gumi, hő tűrő műanyag
- hőlég
sterilizátorban: homogén anyagból álló eszközök, műszerek, pl. rozsdamentes
acél, pamut, üveg
- etilénoxidos
gáz sterilizátorban: homogén vagy heterogén anyagból álló eszközök, pl.
műanyag, gumi, hőérzékeny anyagok
- formaldehides
gáz sterilizátorban: homogén vagy heterogén anyagból álló eszközök, pl.
műanyag, gumi, hőérzékeny anyagok
- plazma
sterilizátorban: hőre, nedvességre érzékeny anyagok,eszközök, műszerek valamint
a hőre nem érzékeny eszközök abban az esetben, ha hőre érzékeny részekkel
együtt, egy szettben sterilizálandók
- antimikrobális
anyagok oldatában hőérzékeny anyagok
- szűréssel:
hőérzékeny komponenseket tartalmazó oldatok, folyadékok valamint gázok, melyek
más eljárással nem sterilizálhatók anyagkárosodás nélkül
A kórokozók virulenciája, steril
környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
Baktériumok:
A környezet baktériumokra gyakorolt
hatásai:
- kedvező
- közömbös
- változékonyságot okozó
- bakteriosztatikus
- baktericid
Környezet hatásai:
- fizikaià mechanikai
ártalmak, pl. tartós rázás, ultrahang, nyomásra nem érzékenyek
- kiszáradásà elsősorban
vegetatív formákra hat
- sugárzó
energiákà napfény igen erős baktériumölő
- hőhatásà hideget
jól tűri, jégben is, melegre érzékenyebbek
- kémia
Vírusok:
- alacsonyabb
hőmérsékletet jól tűrik
- kiszáradásra
változóan érzékenyek
- erős
savak és lúgok gyorsan elpusztítják
Rickettsiák:
- antibakteriális
gyógyszerekre érzékenyek
Gombák:
- általában
szaporodó képtelenek, tűrőképessége megközelít a baktérium spórákat
- sugárenergiával
és vegyszerekkel szemben jelentős az ellenálló képességük
