10.feladat
A tanulási zavar - meghatározása, okai
Meghatározása
A tanulási zavar meghatározásánál megfogalmazódnak mindazon gondolatok, melyek a tanulási zavarral foglalkozó irányzatokban gyógypedagógiai-pszichológiai szemléletűek:"Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál."
(Dr. Sarkady - Dr. Zsoldos)
Okai
A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében:- az egyes részképességek fejletlensége
- pl. a beszéddel kapcsolatos problémák
- gyenge hallási, látási észlelés
- fejletlen kézmozgás
- genetikai vagy örökletes tényezők
- terhesség alatti problémák
- szülés körüli nehézségek (pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.)
- csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok állhatnak.
- minimális agykárosodás (MCD, POS stb.)
- az egyes perceptuális (észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya
- gyenge verbális, nyelvi készésgek
A tanulási zavar jellemzői
- A tanulási zavart legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák.
- Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
- A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó.
- A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki.
- Túlnyomóan a probléma a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében lép fel.
A tanulási zavar kritériumai
- a tanulási teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése
- a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
- sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)
A tanulási zavar típusai
Részképességzavarok
Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók.A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.
- A kognitív funkciók zavarai
- A percepció zavarai
- Az egyensúlyrendszer zavarai
- Az auditív rendszer zavarai
- A vizuális rendszer zavarai
- A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
- Figyelemzavar
- Emlékezeti problémák
- A gondolkodás zavara
- Beszéd sajátosságainak zavara
- A motorikum zavarai
- Az izomtónus zavarai
- hipotónus
- hipertónus
- A nagymozgások zavarai
- rosszul integrált reflexek
- zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
- A finommotorika zavarai
- A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai
Komplex tanulási zavarok
- Diszlexia: napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.
- Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége.
- Diszkalulia: a számolás nehézsége, számolási zavar.
- Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok
Más megközelítés alapján (Gerebenné nyomán)
- Idegi eredetű (neurogén) tanulási zavarok
- Ezek a központi idegrendszer működési zavarainak következtében jönnek létre
- Lelki eredetű (pszichogén) tanulási zavarok
- Ezek környezeti ártalmak hatására alakulnak ki
- Poszttraumás tanulási zavarok
- Ezek gyermekkori szerzett agykárosodások következményei
