E T I KA
Tudomány, az erkölcsre
vonatkozó vizsgálódások összessége, filozófia jellegű diszciplína.
Erkölcs: társadalmi
csoportérdek szempontjából, kívánatosnak, helyesnek tartott magatartást
meghatározó normák összessége. Szabályokban manifesztálódik, az adott
társadalomra vonatkozik, és történelmi korra.
Eredet: görög „ethos” (szokás,
erkölcs, jellem, gondolkodásmód).
Az etikával összefüggésben a”
moralitás” kifejezést is szokták használni, de míg az előbbi általános
értékeket képvisel, az utóbbi személyes értéket. (morális autonómia).
Mindenki egy adott társadalom
étikéi-erkölcsi értékét használja a mindennapjaiban, egyéni életére
vonatkoztatva.
Szubjektíve felállítani egy
sorrendet az aktuális helyzetre vonatkozólag, és ez az értéksorrend alakítja a
konkrét cselekvést, az adott helyzetben.
I. Fogalma
Az etika a jó és a rossz, a
helyes és helytelen viselkedés, a jellem és az indíték tudományos vizsgálatával
foglalkozik.
Az általános etikán belül
létezik szakmai etika. Valamely szakmához tartozni annyit jelent, hogy az egyes
ember elkötelezi magát a szakmai célkitűzéseknek megfelelő cselekvésre és
viselkedésre.
Nem mindenki akar, vagy nem
képes mások szolgálatára.
Az ápolás morális jellegű
vállalkozás. Az ápolás- a legtágabb értelemben véve- azzal foglalkozik, hogy
mire lenne szüksége az embernek. Az ápoló foglalkozása révén az élet
legintimebb, legsérülékenyebb pillanataiban kerül szoros kapcsolatba a
beteggel.
Az ápoló erkölcsi életmódját
a „gondozás etikájaként” is szokás jellemezni.
Az ápolóknak külön etikai
kódexük van, ami a szakma eszményképét testesíti meg. Ezeket az elveket minden
ápolónak figyelembe kell venni, és betartására törekedni kell munkája végzése
közben. Az etikai kódex az ápolási anyagok összefoglaló alapja, filozófiája.
Az ápolók nemzetközi
tanácsának etikai kódexe kimondja, hogy az ápolónak négy alapvető feladata van:
1.
egészség
előmozdítása
2.
a betegségek
megelőzése
3.
az egészség
helyreállítása
4.
a szenvedés
enyhítése
Az ápolás értékei:
szeretetteljes gondoskodás
Felelősség
számonkérhetőség
a beteg érdekének
képviselete
Az egészségügyi etika
alapelvei, melyek az ápolóra is vonatkoznak:
A személyiség tiszteletben tartása
Önrendelkezés /beteg joga, melyben
támogatja/
Nem árt az ápoló
Hasznosság a jó cselekedeteket
illetően
Igazságosság /méltányosság,
ill.egyenlőség/
Az ápolásra mindenkinek joga
van. Tehát társadalmi igényt elégít ki a szakma.
Ennek értelmében az ápoló
megígéri, hogy ellátja a krónikusan vagy akutan beteg, illetve sérült
embereket. Elősegíti jobbulásukat. Elősegíti, hogy békésen halhassanak meg.
A társadalom erre az ígéretre
hagyatkozva bízik abban, hogy az ápoló ezeknek az eszméknek az elkötelezettje,
ennek megfelelően jár el minden esetben.
II. Általános etikai kérdések
az ápolás során
1. Ápolási diagnózis
-Az ápolási diagnózis, mivel
– szemben az orvosi diagnózissal, mely a betegség tényére vonatkozik –a beteg
által a betegségre vagy bizonyos állapotra adott reakcióival foglalkozik, tehát
betegközpontú, segít megkülönböztetni az ápoló és az orvos szerepét.
-Az ápolási diagnózis az
ápoló segítségére van abban, hogy saját szerepére összpontosítson, és védeni
tudja magát.
-A NANDA /North American
Nursing Diagnosis Association/ által javasolt diagnózisokat használjuk.
-A diagnózis tartalmazza a
tünetet és a hátterében meghúzódó okot-ami sohasem orvosi diagnózis.
Jellemzője, hogy ápolással mindig jobbulás érhető el, tehát kezelhető. A beteg
változásával az ápolási diagnózis és ezzel a kezelés folyamatosan módosítandó, ehhez
képest az orvosi diagnózis konstans.
A beteg panaszainak
módosulása során az állapot javulását – és a nővér munkáját - könnyen le lehet
mérni.
-A jogi szempontból
megtámadható diagnózis értékű megállapítások kerülendők. A szemrehányást
tartalmazó, hanyagságot vagy műhibát felhánytorgató megállapítások perre
vezethetnek. A „visszatérő angina elégtelen gyógyszerrendelés miatt” diagnózis
az orvos helytelen gyógyszerrendelését mutatja ki. A panasz helyes
megállapítása…:”fájdalom a gyógyszerek helytelen alkalmazása miatt”.
/Potter-Perry: 154. old. 10. pont/
-Ápolási diagnosztikus hiba a
helyzetfelmérés, az adatcsoportosítás – és elemzés vagy a diagnózis
megállapítása során keletkezhet.
2. Műhiba
a beteg valamiképpen alá van
vetve az eü. Eljárásnak. A kockázatot többnyire a beteg kockázataként
értelmezik.
3. Az ellátás megtagadásának
joga az ápoló részéről, ha…
-jogszabályba vagy szakmai
hatályba ütközik
-saját állapota fizikailag
alkalmatlanná teszi
4. Tájékoztatási
kötelezettség a betegre vonatkozóan:
Bár az EÜ Törvényben külön
nincs kiemelve - de a sorok között írva– csak a kezelő orvos adhat
felvilágosítást mind a betegnek, mind a családnak, egyaránt.
5. Titoktartás
EÜ Törvény 138§
Az eü. dolgozónak minden, a beteg állapotával
kapcsolatos, vagy az ápolás során tudomására jutott adatot illetően
titoktartási kötelezettsége van.
6. Hálapénz
Az orvosi hivatás
Hippokratésztől hirdeti:
-az elhivatottságot
-a humanisztikus küldetést
-az erkölcsi magasabb
rendűséget
- az erkölcsi virtuotitást.
Nem minden kultúrában adható
hálapénz, nem mindenütt elfogadott. Nem engedi meg a köztudat az ápoló – még
inkább az orvos – anyagi helyzetére hivatkozással ezt a fajta erkölcsi romlást.
Köztudott, hogy a keleti
kultúrákban elterjedt vélemény, hogy ha valaki a gyógyításáért pénzt fogad el,
akkor az hatását nem éri el.
Magyarországon elfogadott
igyekezet a jobbulást pénzen megvásárolni.
7. Emberen, -ma már állaton
is - végzett kísérletezések etikai megítélése
EÜ Törvény
157§ cél a betegségek kórismézésének,
gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, az okok jobb
megismerése lehet.
A kutatás alanya írásbeli
beleegyezését kell, hogy adja kellő felvilágosítás után.
Az eddig említett etikai
témák bármely tételhez besorolhatók.
Pszichiátriai ápolás (40.
tétel)
Eü Törvéy 189§
A pszichiátriai betegek jogai
abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg veszélyeztető vagy közvetlen
veszélyeztető magatartást tanúsít.
Az emberi méltósághoz való
jog azonban ebben az esetben sem korlátozható.
Természetesen ezek a
kigyűjtött törvények általánosan kimondott tézisek.
Etikai megítélés a kulturális
környezet ítéletét tartalmazza – vagyis, hogy az egyes esetekben hogyan kellett
volna eljárni.
A pszichiátriára felvett
beteget is tájékoztatni kell jogairól.
Gyógykezelése során korlátozó
vagy kényszerítő intézkedések alkalmazása csak feltétlenül indokolt esetben
alkalmazható. Erre, pedig kizárólag orvos jogosult.
Ilyen esetben a beteg
képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell, és írott feljegyzést kell készíteni.
Sürgősségi gyógykezelés
foganatosítása alkalmával 24 órán belül a bíróságot kell értesíteni. A bíróság
72 órán belül határozatot hoz, ezt 30 naponként6 ellenőrzi.
Chr és terminális állapotban
lévők (50. 33. 34. 37. tétel)
-Fájdalom
Csillapítása kötelező, mivel
élettani védekező mechanizmusának értelme ilyen betegek esetében megszűnt.
Az idősek fájdalma komoly
pszichés és testi károsodáshoz vezethet.
A fájdalom nagymértékű
pusztítását a személyiségben úgy akadályozhatjuk meg, ha időben felismerjük, és
gondot-időt fordítunk megszűntetésére.
A terminális időszakban
elsődleges feladat.
-Eutanázia
A jó halál fogalmának
jelölésére a görög eredetű „euthanasia” szót használják.
Aktív: szándékos cselekedet,
beavatkozás, a jobbára végstádiumban lévő beteg életének kioltása.
Passzív: beavatkozások,
cselekedetek tudatos meg nem tétele annak érdekében, hogy a végstádimba jutott
beteg szenvedését rövidítsék, emberi mivoltát megőrizzék.
Ez a halálhoz való jogot
magában foglalja.
-Szervkivétel
Chr. betegségek esetében
szóba kerülhet az esetleges halál bekövetkezése és ezzel kapcsolatosan a
szerv-kivétel.
Tudni kell, hogy előzőleg –
még a beteg életében - érdemes erről beszélni a beteggel és a hozzátartozókkal
is.
Magyarországon, ha valaki nem
hagyott hátra tiltakozó iratot, halála után donor lehet - bármely
szervét/szövetét illetően.
Kiskorúak esetében a
szülőt/gyámot megkérdezik.
Ide illene még az intenzív
ellátás (51. tétel) halottakkal kapcsolatos megállapításai:
-Klinikai halál: a légzés, a
keringés, vagy az agy működésének –átmeneti- megszűnése. Nem jelenti a halál
vagy agyhalál beálltát,
-Agyhalál: az agy, beleértve
az agytörzset is, működésének teljes és -visszafordíthatatlan-megszűnése
-Halál: amikor a légzés, a
keringés és az agy működése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása
megindul.
Ma biológiailag, jogilag és
etikailag is elismerik, hogy az agy irreverzibilis károsodása, azaz agyhalál, a
személyiség halálával egyenlő. Más szóval a beteg általában akkor hal meg,
amikor a szíve megáll. Ezt 5perc múlva követi az agy halála. Ha az agy hal meg előbb, tovább verhet a
halott szíve.
Csak az agyhalál állapotában
lévő betegből vesznek ki szervet. Ezért az ápoló fenntartja a működéseket. A
bánásmód legyen az élőknek is kijáró kegyeletes módon.
Belgyógyászati és sebészeti
tételekhez hozzátartozhat a
-Szervátültetés.
/Vese, máj, stb. szövet és
szerv átültetés/
Ezzel kapcsolatosan jogi
szabályozás is létezik. EÜ: Törvény 204 210.§
Ez kitér a rokonsági fokozat
az adományozó és a kapó között.
Egészséget nem károsíthat
Ellenértéket nem fogadhat el
senki.
Szer/szövet beültetésével a
215§ foglalkozik.
Betegtájékoztatás kötelező. A
várólistáról a recipiensek kiválasztása kiválasztása kizárólag szakmai
szabályok szerint történhet.
Külföldre csak akkor adható
szerv/szövet, ha itthon már elláttak minden várakozót.
Reproduktív rendszerrel foglalkozik a 26 és
28. tétel.
Abortus kérdésével lehet
foglalkozni. Ha valaki halálos beteg és ezt tudja, kérheti-e a művi vetélést.
Művi meddővé tétel. Kell-e
fizetni a műtétért?
Olyan fejl. Rendellenesség
megléte esetén, amikor a teherbeesést ez lehetetlenné teszi, létezik, un.
„dajka-terhesség” szoros rokonságban lévők között.
Örökbefogadás etikai
kérdéseket vet föl.
„lombik-bébi” programok - az
ivarsejt-adományozás és letét, ezzel kapcsolatos ápolói etikai kérdések
/titoktartás, beteg érdekének képviselete, ha döntésképtelen: etikai
beszélgetés során/
