a, Az egészségügyi szakképzés rendszere. A hazai és a
nemzetközi struktúra összehasonlítása
1993. /
LXXVI. trv. a szakképzésről :
*
megalkotásának oka :
-
a Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz
-
a nemzetgazdaság követelményeihez
-
a munkaerőpiac igényeihez
rugalmas
és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki.
Az Alkotmányban biztosított a tanuláshoz
való jog, illetve a munkában való részvétel.
A szakképzés
lehet :
-
iskolarendszeren kívüli
-
iskolarendszeren belüli
*
a szakképzés speciálisabb, mint az alapképzés
*
képzési fokok különülnek el, amelyek alapján elméleti és gyakorlati ismereteket
nyújt
*
képzési szintek :
-
alap-
-
közép- fokú szakképzés, mely
szakosít
-
felső-
*
egészségügyi szakképzés történhet :
-
alap-
-
közép- keretben, egyetemi és
főiskolai szinten
-
felsőfokú-
A szakképzés
irányítási rendszere :
-
a munkaügyi miniszter koordinálja és a
-
szakképzésért felelős miniszterrel együtt :
-
kiadja az OKJ-t
-
meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait, eljárásait
-
külföldön szerzett szakképesítés honosításának feltételeit
1. Általános
statisztikai adatok --- a piac
*
ápolók : 68 % szakképzett
27
% más szakképesítése van
5
% szakképzetlen
*
szakdolgozók : 68 % szakképzett
17
% más egészségügyi szakképesítése van
14
% szakképzetlen
2. A
szakképzés rendszere
A szakképzés rendszerét alapvetően két
törvény határozza meg :
1.
Szakképzési Törvény
--
OKJ
----
Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények
-
központi oktatási programok
-
helyi oktatási programok
2.
Egészségügyi Törvény
--
Továbbképzésről szóló jogszabály
--
Működési nyilvántartásról szóló jogszabály
3. Szakképzés
irányítása :
Miniszter
:
1.
Felsőoktatási Bizottság
2.
Egészségügyi Tudományos Tanács
3.
ESZTT
a,
Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság
b,
Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési- és
Továbbképzési
Bizottság
c,
Egészségügyi Szakképzési- és Továbbképzési Bizottság
ESZTT
:
*
Feladata : - kezdeményez
-
véleményez
-
előre jelez
-
közreműködik
*
Tagok : 25 fő : - felsőoktatás
- középfokú szakképzés
-
szakmai kamarák
-
szakmai kollégiumok
-
közvetlen megbízott
ESZTB
:
*
Feladatok :
-
képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos döntések
-
szakképzést, továbbképzést érintő pályázatok
-
szakképzések követelményei
-
új szakképesítések bevezetése
-
továbbképzések pontértéke
4. A
szakképzés magyarországi struktúrája :
-
13 szakképzés van jelenleg
-
a szakképesítések között nincs átjárhatóság
-
gyerekápolóra szükség van ? ( Európában az áp9olóképzésre épül specializáltan )
-
ápolók - szülésznők csoportja ð
ebből vonul le minden
Jelen struktúra
:
*
ápolási asszisztens gyermekintenzív
onkológiai
epidemiológiai
*
csecsemő- és gyermekápoló gerontológiai
pszichiátriai
közösségi
*
ápoló diabetológiai
nefrológiai
foglalkozás
egészségügy
*
szülésznő intenzív
aneszteziológiai
*
mentőápoló endoszkópos
műtős
Jelen helyzet :
*
61 OKJ szakképesítés
-
6 klinikai szakápoló
-
15 klinikai szakasszisztens
-
1 szakgondozói
*
HÍD- programok
*
5.5
*
főiskola
*
egyetem
5. Európai
direktívák :
*
I. kategória ( automatikus elfogadás )
-
orvos, gyógyszerész
-
fogorvos, állatorvos
-
ápoló, szülésznő
*
II. Egyedi megítélés
-
olyan szakképesítések, amelyekben egyedi megítélés van, pl. : fizioterápiás
asszisztens