Minden
társadalmat jellemez a termelés és az elosztás. A keresetek elosztásának
alapja:
-
társadalmi hasznosság
-
életkor
-
végzettség
Mindenki
egyenlőtlenséget mutat. Hatalmi különbözőség, lakóhely. Egy társadalom belül az
adott egyenlőtlenségi viszonyok adják a struktúráját a társadalomnak. A struktúra a társadalmi egyenlőtlenségi
viszonyok modellezése.
Társadalmi tagozódás: A társadalom
valamilyen hierarchia mentén szerveződnek.
Társadalmi kategóriák tagozódás szerint:
-
rétegekbe helyezik a társadalom tagjait az
egyenlőtlenségek mentén
-
státuszcsoportok
-
osztályok
Rétegződési modellek: empirikus
vizsgálatok alapján készítik
1.
Ferge Zsuzsa:
munkajelleg csoportokra tagolta a társadalmat. Tagozódás dimenziói: iskolai
végzettség, jövedelem, foglalkozás, lakóhely.
-
vezető, és értelmiségi
-
középszintű szellemi
-
irodai dolgozó
-
szakmunkások
-
betanított munkások
-
segédmunkások
-
mezőgazdasági fizikai dolgozók
-
nyugdíjasok, vagy inaktívak
Ez a modell a
80-as évek végére már nem állta meg a helyét, a gazdaság kiépülése megkezdődött,
a hivatalos tagozódás mellett az emberek társadalmi státusza is megváltozott,
és új rétegződési modell vált
szükségessé. nem egyértelműen a munka jellege határozza meg a társadalom
tagjait, és nem is célszerű a rétegbe helyezés. Inkább státuszcsoportokba kell helyezni őket.
2.
Kolosi
Tamás: státuszcsoportok szerinti rendezés:
-
jövedelem
-
iskolai végzettség
-
lakóhely-lakókörnyezet
-
életmód-életkörülmények
-
fogyasztás
-
érdekérvényesítés
-
kultúra
Minden
dimenzióban kapott egy pontszámot az illető, és ez alapján egy indexet. Ezek az
ember társadalmi helyzetét határozzák meg.
Hierarchiája: elit a legmagasabb,
legalul a depriváltak (lehetőségeiktől megfosztott) állnak.
1.
elit:
mindenben a legkedvezőbb a helyzetük, kulturális javakból a legjobban
részesülnek. Életkörülményeik a legkedvezőbbek, kedvező munkamegosztási
helyzet, magas műveltségi index, érdekérvényesítés, jó lakókörülmények, magas
fogyasztás, politikai befolyás.
2.
városias felső
réteg: lakáshelyzete lényegesen rosszabb, de más dimenzióban megközelíti az
elitet
3.
falusias felső
réteg: a lakóhely környezete tekintetében lényegesen elmarad az elittől.
4.
fogyasztói
magatartású középréteg: anyagi, és érdekérvényesítési helyzete átlag
alatti, fogyasztása eléri az elit szintjét
5.
városias jómódú
munkások: anyagi és lakáshelyzete, lakóhelyi környezete kedvező,
fogyasztási és művelődési mutatók terén lényegesen lemarad az előző
csoportoktól
6.
rossz anyagi
helyzetű középcsoport: anyagi színvonal, és fogyasztás tekintetében elmarad
az átlagtól
7.
falusias
középcsoport: lakásviszonyok, és lakáskörnyezet terén az átlagosnál
hátrányosabb helyzetben van.
8.
az
érdekérvényesítő alsócsoport: minden más tekintetben viszonylag hátrányos
helyzetben van, de kedvezően ítélte meg a helyzetét
9.
jó anyagi
helyzetű falusias alsócsoport: nagyrészt községben lakó családok, igen nagy
többletmunkájuknak köszönhetően, viszonylag magas jövedelmet érnek el. Más
tekintetben, az átlagnál rosszabb helyzetük van, nagy munkabefektetés meggátolja,
hogy anyagi eredményét több pihenést biztosító, kultúráltabb életmód
alakítására használja fel.
10.
városias alsó
csoport: lakókörnyezet viszonylag kedvező, más vonatkozásban lényegesen
átlag alatti körülmények között él.
11.
enyhén derivált
helyzetű családok: lakókörnyezetük igen kedvezőtlen, fogyasztási színvonaluk
jobb, mivel saját szükségleteiket kielégítő mezőgazdasági kistermelésből átlag
körüli fogyasztást engedhetnek meg maguknak.
12.
deprivált
helyzetű családok: minden tekintetben lényegesen leszakadtak a többi
csoporttól.
Szegénység: Önmagát, és
családját eltartani nem képes
Abszolút szegénység: a
szegénységi küszöb alatt élnek
Relatív szegénység: azonos
társadalmi helyzetben élőkhöz viszonyítva szegény. Amíg van jól élnek, utána
éheznek. A szegények alacsony rendszeres jövedelemmel rendelkeznek (munkabér,
jövedelempótló támogatások, munkanélküli segély, gyerekvédelmi támogatás). A
szegénység egy sajátos életmód. Ez a társadalmi csoportnak szubkultúrájává
válik. Gyűjtögető életmód, amivel javítani tudják életüket. A szegénység nem
tűnik el.
A szegénység okai: - nézetrendszerek:
- biológiai, genetikai, konsttitucionális okok miatt
- társadalmi okok
- tartós munkanélküliség
- Csonka családok léte
- Egyedül élők, egyszemélyes háztartásban élők
- Etnikai kisebbségek, vendégmunkások, külföldi betelepülők
A család intézménynek, vagy
elsődleges társadalmi kiscsoportnak tekinthető, minden társadalomban jelen van.
Elsődleges csoport: Tagjai
személyesen ismerik egymást, kommunikálnak egymással, face to face csoportok,
az ember személyiségével jelen van benne, pl.család, baráti kör
Háztartás: Olyan együtt élő
közösség, ami közösen gazdálkodik, közös fogyasztás jellemzi őket.
Családtípusok:
-
csoportházasság
-
poligámia
-
monogámia
-
a családtípusok adaptálódnak a társadalomhoz, változnak
Nukleáris család (családmag,
magcsalád)
-
férj, feleség és vérszerinti gyerekek
-
tágabb család
A családot szükségessé tevő
funkciók:
- termelési funkció
- fogyasztási funkció
- reprodukciós funkció
- szocializáció
- pszichés védelem
Családi szerepek:
-
Szeretet
-
Szerepelvárások kapcsolódnak
-
Az ember egyéniségében benne van
-
A gyerekkori élmények meghatározzák a későbbi
viselkedést
