Anatómia tétel 26.

26. feladat

- a könyökizület csontos szerkezete
- az izület felépitése
- a mozgató rendszere, a ráható izmok
- a mozgásformák.

A szebad felső végtag csontjai, izületei:

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)

Az alkar csontjai, izületei:

Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.

Felkar (brachium)
A felkart egyetlen csont, a felkarcsont alkotja, amely a vállizületben kapcsolódik a vállövhöz.

Felkarcsont (humerus)
Hosszú csövescsont

Rajta megkülönböztetünk:
- középrészt (diaphysis)
- megvastagodott végrészeket (epiphysis)
- Felső végrésze (epiphysis proximalis): a fej (caput humeri) gömbölyű és a lapocka izületi árkába ízesül. Alatta két gumó domborodik: előre tekintő kis gumó (tuberculum minus) és az oldalfelé tekintő nagy gumó (tuberculum majus).
- A fej és a test közötti elvékonyodott részt sebészi nyaknak (collum chirurgicum) nevezik; ezen a helyen gyakoribbak a törések.
- Alsó végrész (epiphysis distalis) az alkarcsontokkal való összeköttetésre képződött ki. Három jellegzetes kiemelkedés található rajta. Kétoldalt a belső és külső könyökdudorok (epicondylus medialis et lateralis), valamint a kettőjük között található - üvegporccal borított - könyökizületi bütyköt (condylus humeri). Ez utóbbi két részből áll: az orsócsonthoz kapcsolódó fejecske (capitulum humeri) és a singcsonthoz kapcsolódó - medial felé lejtő. Cérnaorsóhoz hasonló - könyökpörgő (trochlea humeri).


Alkar (antibrachium)
Az alkar vázát két csont alkotja.

Az alkar csontjai

Orsócsont (radius)
Az alkar hüvelyujji oldalán fekszik.
Proximális epiphysise vékonyabb, porccal borított, szabályos henger alakú fejben (caput radii) végződik. Ennek sekély tányérszerű vájulata a capitulum humerihez ízesül. A fej alatt elhelyezkedő rész a csont nyaka (collum radii), ezt alulról orsócsonti érdesség (tuberositas radii) határolja, amin a kétfejű karizom (m. biceps brachii) tapad.
Distalis epiphysise kiszélesedik, a kéztőcsontokkal ízesül a porccal borított része.

Singcsont (ulna)
Az alkar kisujji oldalon fekszik. Ez a rögzítettebb alkarcsont.
Proximális epiphysise megvastagodott és kampószerű könyöknyúlványban (olecranon) végződik. Az orsócsont felé tekintő élén a két csontot összekötő kötőszövetes lemez rögzül.
A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput ulnea), melyből dorsal és medial felé kis csonttövis, az íróvessző nyúlvány (processus styloideus) nyúlik lefelé.

Az alkar izületei

Az alkarcsontok összeköttetései egymással

Az alkarcsontokat összekapcsolja:
- két izület (a felső ill. alsó orsócsont-singcsonti izület)
- egy szalagos összeköttetés (syndesmosis radioulnaris)
A felső orsócsont-singcsonti izület a könyökizület része.

A könyökizület (art. cubiti)
Három részizületből áll, de a mechanizmusa szempontjából lényegében két vezető izület kombinációja alkotja, ezért összetett izületnek is nevezzük.
- A könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat a lényeges (a radius szerepe alárendelt).
- A kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése a lényeges (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt).

Ízfelszínek:
- A humerus trochleája közepén vályú van.
A trochlea tengelye nem derékszögű a kar hossztengelyére, hanem medial felé lejt, ezért nyújtott kar mellett az alkar és a felkar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio).
- Az ulna ízfelszínén lécszerű kiemelkedés az előbbibe beilleszkedik (a két ízfelszín tengely irányban nem tud elcsúszni).
- A radius fejének vájulata a humerus capitulumába illeszkedve gömb vagy szabadizületet alkot. Mozgásait a rögzített ulna korlátozza.
- A radius feje az ulna bemélyedésébe (incisura) illeszkedik („mint kerék a keréknyomba”).


Izületi tok: közös üregbe fogja az izületet

Izületi szalagok:
- oldalszalagok mediálisan és latrrálisan
- radius fejét az ulnához rögzítő szalag

A könyökizület működése:
Két izületi mechanizmus kombinációja:
- csuklós (ginglymus) mechanizmus
A két felkarcsont együttes flexioja és extensioja.
- forgó (trochoid) izületi mechanizmus
A radius és az ulna közötti pronatio és supinatios mozgások.

Alkar flexio és extensio a trochlea humeri tengelye körül
max. extensio: 180°
max. flexio: 140° terjedelmű

Akadály: a felkar és az alkar elülső lágyrészei (erősebb izomzatú vagy kövér egyénnél kisebb).
Oldalszalagok feszesek, ezért oldalirányú elhajlás nincs.
A radius passzívan követi az ulna mozgásait, de a humerus fejecsének gömb alakja folytán a könyök bármely helyzetében a radius saját tengelye körül szabadon foroghat.

Alkar pronatio és supinatio
- Lógó kar mellett a tenyér hátra- vagy előrefordítása.
Az ulna a rögzítettebb, a radius feje szabad, ezért a radius forog:
- feje és nyaka saját tengelye körül
- distalis vége ívben, így a körívű forgás magával viszi a kezet (a radiushoz ízesül a kéz)
- Behajlított könyök mellett (nem járul hozzá a mozgáshoz a kar rotációja a vállizületben)
- tenyér felfelé (supinatio), ilyenkor a két alkarcsont párhuzamos
- tenyér lefelé (pronatio), ilyenkor a két alkarcsont egymást keresztezi


A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
- elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
- hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)


Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
- a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
- rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
- felkart előre emeli
- a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
- hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
- oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.

- 132 -

Felosztjuk:
- Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
- Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
- felületes rétege
- mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
- golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
- teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
- a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
- a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
- az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
- az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)