A láb izületei

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej:
- az ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
- a sípcsont alsó izületi felszíne és
- a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Az izület működése:
- a bokaizület egytengelyű hengerizület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus).
- itt történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az izület neve) és a járás.
- a boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.

Mozgások:
- lábháti hajlítás (dorsaflexio)
- talpi hajlítás (plantarflexio)

A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, tehát az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi: a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.

Mozgások:
- láb supinatioja (nevezhetjük inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
- láb pronatioja (nevezhetjük everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, amikor ujji végével kört ír le.

Chopart (sópart) izületi vonal
Mozgástanilag nem önálló izület.(  - fekvő „S” betűre hasonlitó alakú - izületi vonal.)
Az izületi vonal erős összetartó szalaga a villaszalag és a  hosszanti talpi szalag.