A
csontokat borító csonthártyának a csontok élettani folyamatainak szabályozásában
nagy szerepe van. Irányítja a csontok élettani funkcióit. A csonthártya idegekkel
bőségesen el van látva. Nyomásával az idegvégződései ingerületbe kerülnek és
ennek kapcsán helyi, s részben pedig reflexes úton távol eső szervekben
változások jönnek létre. A távoli reflexhatások befolyással vannak a szervek
vérellátására, tónusára és a belekben levő perisztaltikus mozgásra.
A periostealis
kezelési helyek érzékenysége utal a hozzátartozó zsigeri szervek problémájára.
Ebben rejlik diagnosztikus jelentőségük.
Hatások:
csont növekedése, regeneráció, a kollagén rostok átjutnak a csonthártyába –
inak tapadási helye, hyperaemia (vérbőség) kiváltása, fájdalomcsillapítás,
távolhatása: reflexesen befolyásolni tudjuk az adott szegmenthez tartozó
szervek vérellátását, tónusát, a perisztaltikát és a szekréciót (elválasztását)
1.)
A
fájdalomérzet legyőzésének módja
III. ujjbeggyel, ill. a II. vagy III. ujj középső
percével, vagy PIP izülettel egy pontban nyomást gyakorolunk kis körkörös
mozgással (NEM FÚRUNK!) a kezelő légzésének ütemében. A
nyomást
fokozatosan növeljük, az ujjal egyidejűleg kör alakú mozgást is végzünk, majd
kicsit feljebb is megismételjük. (pont – kör – kör – pont technikával) A
nyomást a kilégzés ritmusában végezzük. Belégzéskor csökkentjük a nyomóerőt. Az
egyes pontok felett 3 – 5 percig kezelünk. Az egész kezelés 20 – 30 percig
tarthat. A fájdalmas pontokon nem kezelünk, csupán alatta és felette. A
distalistól haladok a proximalis felé.
A fokozódó nyomás lehetőleg ún. „kellemes fájdalmat”
válthat csak ki, ez nem nyilalló, hanem ún. gyógyító fájdalom, de ennek
értelmezése természetesen egyéni fájdalomtűrő képesség kérdése.
Tilos:
patella, clavicula, tövisnyúlványok, koponya varratok, orrmelléküregek csontos
falának és az állkapocs izület környékének kezelése a sérülések veszélye miatt.