A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának
területén képződő folyadék, mely a vérplazmából származik.Tulajdonképpen nem
más, mint a sejtek közötti (intersticiális) folyadék, melynek egy részét a
sejtek termelik, más része pedig a vérből a hajszálereken keresztül jut a
sejtek közötti résrendszerbe.
A
nyirok folyékony és sejtes állományból áll. Folyékony állománya a nyirokplazma.
A nyirokplazma a vérnedvhez hasonló kémiai összetételű, a
vérnél hígabb, fehérjékben szegényebb anyag. Tartalmaz egyéb szerves anyagokat
is, mint pl.: zsírokat, lipideket, koleszterint, lecitint, továbbá szervetlen
vegyületeket és a sejtanyagcsere
folyamán keletkezett bomlástermékekkel. Zsírbő táplákozást követően a
bélfodor nyirokereiben áramló nyírok emulgált nyírt is tartalmaz, amiből a
nyirok sárgásfehér színű lesz.
A nyirokrendszer nyirokkapillárisokkal kezdődik, majd
nyirokerekben folytatódik.Itt a billentyűk az egyirányú nyirokáramlást
biztosítják. A nyirokerek gyöngyfűzérre emlékeztető képet mutatnak. A fűzérek
és billentyűk között csomók vannak, amik ún. szűrőállomások.A nyirok a
vérpályába jutás előtt legalább egy ilyenen áthalad.A szervezet összes
nyirokerét két nagy nyiroktörzs gyűjti
össze ami a vénába torkollik.
A
szövetekben termelődő nyiroknak, valamint a bélcsatornából felszívódó
nyiroknedv szállítására, részben pedig fehérvérsejtek termelésére szolgál. A nyirokedényrendszer a nyirok
nyirokhajszálerek, nyirokerek dús hálózatából, valamint nagyobb
nyiroktörzsekből és a csőrendszerben iktatott nyirokszervekből áll.
