A nyirokcsomók
a nyirokerek lefutásában található kerek vagy hosszúkás, gyakran lapított
szervek. Nagyságuk változó. Általában 2-3 mm átmérőjűek, de kóros hatásokra
erősen megnövekedhetnek. Színük többnyire rózsaszín, de egyébként a színük
mindig a környező szervektől függ.
A
nyirokutak mentén szerte a szervezetben, rájuk jellemző régiókban helyezkednek
el. A nyirokcsomók szűrőként működnek, belső retikuláris kötőszövetük
limfocitákkal van tele, amelyek gyűjtik és megsemmisítik a kórokozókat. Amikor
a szervezet fertőzéssel küzd, a limfociták gyorsan szaporodni kezdenek és a
nyirokcsomók megduzzadnak. A változó nagyságú képlet - a felületen elhelyezkedő
nyirokcsomók a bőrön át jól tapinthatók - kívülről kötőszövetes tok veszi körül
- feladata a lymphocytatermelés és a védekező működés Fontosabb nyirokcsomók:
felső végtag nyirokcsomói, mellüregi nyirokcsomók, hasüregi nyirokcsomók, alsó
végtag nyirokcsomói, fej nyirokcsomói, nyak nyirokcsomói. Az emberben kb.
500-600 nyirokcsomó van a test minden részében elosztva, csoportosulások vannak
a hónaljban az ágyékon, a mellkasban és a hasban.