29. feladat: Gyógymasszázsra kezelőlappal érkezett
kliens idegenkedik a feltüntetett nyaki- és háti gerinc kezeléstől és főként a
mobilizálástól. Tájékoztassa kliensét a kezelés veszélytelenségéről.
Tájékoztatása során térjen ki a következő szempontokra:
-
a
passzív mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)
-
a
nyaki és háti gerincszakasz ízületei
-
a
nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások
-
a
nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának kontraindikációi
-
a
mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái
-
a
passzív mozgatás, mint műhiba forrása
1.) A passzív
mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)
A
gyógymasszázs-eljárások tartama alatt vagy azok után a beteg testrésszel
passzív mozgásokat végzünk. A passzív kimozgatás az ízületek külső erővel
történő átmozgatása, amely az izületek természetes mozgáshatáráig vagy
fájdalomhatárig történik.
Ezek
alatt azt értjük, hogy a beteg ellazult állapotban van, a mozgatást a kezelő
végzi, amely mindig egy ízületet érint. A kontraktúrák oldásán túl alkalmas még
a mozgásterjedelem megtartására, izom és ín lazítására, felfekvések megakadályozására.
A
passzív mozgatást megelőző vizsgátok egy részét a masszázskezelés megkezdése
előtt elvégezzük. (A vezetett passzív kimozgatást minden esetben meg kell
előznie masszázsnak.)
A
kezelést megelőző vizsgálatok a látható és a tapintható elváltozások
vizsgálatából, illetve a kontraindikációk kizárásából áll:
Látható
elváltozások:
— A bőr színe (hyperaemia,
cyanosis szívbetegségre utal).
— Végtagon látható piros folt
gyulladásra utal (thrombophlebitis).
— Fehér körülírt folt helyi
artériás keringési zavar (érspazmus) jele lehet.
— A kezelés során fellépő
bőrreakció szerint: a látható bőrpír nem terjed (artériás keringési zavar) vagy
meggyorsul (reumás kórképek) esetén.
— Duzzanat, ortopédiai
elváltozások, deformitások és kontraktúrák láthatók még.
Tapintásos
vizsgálat:
— Hőmérséklet érzékelése kézzel.
— Duzzanat, ödéma. Simítással
vizsgáljuk, hogy a folyadék eltolható-e.
Kikérdezés, amelynek során
megbizonyosodunk róla, hogy a kezelés nem kontraindikált-e.
Mindezeken
túl a csípő és a térd kimozgatása előtt patella-vizsgálatot kell
végezni, mikor is megbizonyosodunk róla, hogy a térdkalács mind a négy irányú
elmozdulásra képes (mediális, laterális, distalis, proximális).
Továbbá
jelzés értékűnek és a kezelést befolyásoló tényezőnek kell tekinteni, ha beteg fájdalomra
panaszkodik. Vannak esetek, amikor a vezetett passzív kimozgatások nem
végezhetők el anélkül, hogy a kezelt fájdalmat ne érezzen. Ilyen esetben a
beteg fájdalomtűrő képességét és akaratát kell segítségül hívni és megadni neki
azt a lehetőséget, hogy a kezelést bármikor megállíthassa.
2.) A nyaki és háti gerincszakasz ízületei
A
nyaki gerincszakasz ízületei:
Nyaki gerinc ízületei: A nyaki gerincszakasz 7
csigolyából áll, és két működési egységre osztható. Az egyik működési egységbe
a nyakszirtcsont (occipitale) és az I. (atlas) csigolya által alkotott ízület
(art. atlantooccipitalis), valamint az atlas és a II. (axis) csigolyák által
alkotott ízület (art. atlantoaxialis) tartozik, itt minden irányú szabad mozgás
lehetséges. A másik működési egységhez a többi öt nyakcsigolya által alkotott
ízület tartozik, melyben flexio-extensio, lateralflexio és rotatio jön létre.
A nyaki gerinc ízületei a
csigolyák felső, illetve alsó ízületi nyúlványai alkotják.
— Váll, vállöv (articulatio
humeri): A
vállöv ízületeinek alkotásában a szegycsont (sternum), a kulcscsont (clavicula)
a lapocka (scapula) és a vállcsúcs (acromion) vesz részt. A szegycsont és a
kulcscsont közötti ízület (articulatio sternoclavicularis) nyeregízület, a
kulcscsont és a lapocka közötti ízület (articulatio acromioclavicularis).
A váll ízülete szabad
gömbízület, amelyben az ízfej a karcsont (humerus), az ízvápa a lapocka ízületi
árka (scapula).
Háti
gerincszakasz ízületei:
— Törzs kisízületei: A háti
gerincszakaszt 12 csigolya alkotja. A csigolyák felső és alsó ízületi
nyúlványaival egymáshoz ízesülnek, oldalsó ízületi nyúlványaikhoz a bordák
ízesülnek.
—
3.) A nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások
A
nyaki gerinc ízületeiben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio
elongacio
Váll,
vállövben létrejövő mozgások:
saggitalis síkban
flexio-extensio
horizontális síkban flexio
(adductio)-extensio (abductio)
frontális síkban
abductio-adductio
berotacio-kirotacio
circumductio
elevatio-depressio
retractio-protractio
A törzsben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio
4.) A nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának
kontraindikációi
Kontraindikációk
a törzs kimozgatásának esetében:
bármilyen protézis
merevítés
daganat (háti vagy lumbális
szakaszon)
TBC-s csontfolyamat
osteomyelitis (csontvelő
gennyes gyulladása)
rheumatoid arthritis (reumás
ízületi gyulladás), ha a szakasz érintett
SPA (spondylitis ankylopoetica)
spondylolysis (csigolyák
ívszakadása)
spondylolystesis
(csigolyacsuszamlás)
discus hernia (porckorongsérv)
és műtéte után
előrehaladott osteoporosis
(csontritkulás)
kiugróan magas vérnyomás
egyes ideggyógyászati
megbetegedéseknél
Kontraindikációk
a nyak kimozgatásának esetében:
rheumatoid arthritis
bármilyen protézis
blokkcsigolya (például:
veleszületett összecsontosodás, műtéti
merevítés)
daganat (nyaki szakaszon)
TBC-s csontfolyamat
SPA (spondylitis ankylopoetica)
spondylolysis (csigolyák
ívszakadása)
spondylolystesis
(csigolyacsuszamlás)
discus hernia (porckorongsérv)
és műtéte után
előrehaladott osteoporosis
(csontritkulás)
egyéb lágyrészek friss műtéte
után (például: mandula-műtét)
osteomyelitis (csontvelő
gennyes gyulladása)
nyaki erek szűkülete
(vérellátási zavarok)
egyes ideggyógyászati
megbetegedéseknél
Kontraindikációk
a váll kimozgatásának esetében:
protézis
ficam
PHS acut szakaszában
5.) A mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái
A mobilizálás formái:
A fekvő beteg
ágyban történő felültetése.
A fekvő beteg ágy
szélére történő kiültetése.
Mozgásra képtelen
beteg ágyban történő forgatása.
Passzív mozgatás: Az ízületek mozgásának megtartására, a mozgások beszűkülésének
megakadályozására, kontraktúrák elkerülésére irányul.
6.) A passzív mozgatás, mint műhiba forrása
A
vezetett passzív kimozgatást mindig meg kell előznie masszázsnak, így sérülések
kerülhetők el.
Enyhe
trakciót alkalmazunk az ízületi súrlódás csökkentésére. Hyperextensiot
(túlnyújtást) nem!
A
passzív mozgatást minden esetben lassan végezzük, ellenkező esetben a beteg
ízületi mozgásának határait nem vesszük észre, és ezzel sérülést okozhatunk.
Ugyancsak figyelni kell a beteg jelzéseire, amivel a mozgáshatárt jelzi.
Az
egyes ízületek mozgatása során az adott ízület alatt és fölött helyezzük el a
kezeinket, ezzel elkerülhető, hogy más ízületek is mozgásba jöjjenek, és
ezáltal sérüljenek.
Ügyelni
kell arra, hogy az egyes ízületek milyen mozgásokat képesek végezni, és csak
ezen mozgásokat végezzük rajtuk.
